A jelenlegi miniszterelnökné, Dobrev Klára, Apró Antal unokája például 23 éves korában, 1995-ben az 159 négyzetméteres „szociális bérlakást” egyedülállóként vásárolhatta meg az önkormányzattól kevesebb mint kilencmillió forintért. Máig talány, milyen sanyarú körülmények között keletkezett Dobrev Klárának jogosultsága egy budai villa 159 négyzetméteres szociális bérlakására...
Rózsadomb a két világháború között épült ki és vált a felső középosztály és a pénzarisztokrácia előkelő lakónegyedévé. Az egykori elit helyét az 1950-es években a kommunista közép- és felső vezetés foglalta el. Ahogy Gál Éva várostörténész tanulmányában rámutat: ettől kezdve gúnyolták „káderdűlőnek”.
A XIX. század közepén még szántók, szőlők, legelők, agyag- és kavicsbányák voltak csak errefelé. A Margit híd megépítése után, a századforduló táján már megjelentek az első nyári lakok. A jelenlegi Szemlőhegy út akkoriban Rézmál dűlő néven volt ismert. A Budapesti Név- és Címjegyzékben először 1899-ben szerepel a Szemlőhegy dűlő megnevezés. A 42. szám alatti ház tulajdonosa ekkor Kurtz Károlyné volt. Az 1912-ben készített lakásjegyzék szerint Ruskai – magyarosított nevén Magyari – János színész is ott lakott. A birtoklap szerint egy 1919-es hagyatéki végzés alapján, amit 1936-ban jegyeztek be, Magyari János Károly, Kurtz Sarolta, valamint Kubacska András főgimnáziumi tanár és családja birtokába került egyharmad-egyharmad arányban.
Az állami árvaként felnőtt Apró Antal ekkoriban még igen messze volt a Rózsadombtól. Miután túlesett szobafestő-mázoló tanoncévein (mestere mellett – akinek fel kellett olvasnia az újságokat – politikai jártasságra is szert tett), 1930-ban Szegedről Budapestre költözött és belépett a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségébe. 1933-ban már ő az egyik szervezője a nagy sztrájknak. Az illegális kommunista párt tagja lesz.
A villa lakói 1936 tavaszán eladják részüket 25 ezer pengőért Sebestyén Aladárnak és nejének, Grünwald Rózának. (A Matolcsy Mátyás közgazdász által 1938-ban készített statisztika szerint ekkoriban egy mezőgazdasági munkás éves jövedelme 183,4 pengő volt.)
A Magyar Társadalom Lexikonja 1931-es kiadásában olvasható: „Sebestyén Aladár 1902-től a Klotild Vegyipari Rt. tisztviselője, később az Országos Vaskereskedelmi Rt. cégvezetője, majd igazgatója. Az első világháborúban bronz- és ezüstfokozatú Signum Laudisszal, a Károly csapatkereszttel és sebesülési éremmel tüntették ki. 1922-ben a Weiss Manfréd alapította Ferroglóbus Rt. igazgatójává nevezték ki. Emellett az Agrárglóbus és a Zománcelárusító Rt. felügyelőbizottságának tagja.”
Apró Antal abban az évben bukik le először illegális kommunista tevékenysége miatt, amikor Sebestyénék megvásárolják majdani villáját. A villában a háború kitörése előtt már ott él Sebestyén Aladár feleségének unokahúga is férjével, Flank Józseffel együtt.
A birtoklap szerint Sebestyén Aladár és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vették. Ismeretes, az első világháborús hősök bizonyos fokú mentességet élveztek a zsidóságot kollektívan sújtó intézkedések alól. Nem tudható, miként élték túl a háború poklát. Annyi bizonyos, az 1949-es és ’50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként.
Apró Antal az 1944-es vészterhes időkben Zimányi Márton néven, hamis papírokkal bujkált. 1944 szeptemberében tagja lett az újjászervezett illegális kommunista párt központi vezetőségének. Életét többek között Tüdős Klárának és férjének, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárnak, majd kereskedelmi és közlekedési államtitkárnak köszönheti: ők bújtatták – saját villájukban. (Az embermentő Tüdős Klárát a kommunisták kitelepítették, férjét meghurcolták, a fővárosba csak férje halála után térhetett vissza. Villájukat elkobozták, 1961-ben egy panellakásban rendezhette be otthonát.)
Rákosi hatalomra kerülése után egy 1948-ban kelt és 1949-ben bejegyzett fővárosi önkormányzati határozat alapján a Szemlőhegy utca 42. számú ingatlant Flank Józsefnek utalták ki. Hogy miért került Flank József nevére a villa, nem tudható. Mindenesetre ez az állapot sem tartott sokáig. A villát 1952-ben államosították. A földhivatali, köznyilvános dokumentumok között nincs arra nézve adat, hogy pontosan mikor került az egykori Sebestyén-villa Apró Antal használatába. Annyi bizonyos, Apró Antal 1947-ben még egy Dózsa György úti laskásban élt. Azonban az államosítás ideje táján már miniszteri rangban volt, s bár politikai karrierjében akadt némi zavar, Nagy Imre kormánya idején őt nevezték ki a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villákban, a „káderdűlőn”.
Egyébként a villára vonatkozó dokumentáció megdöbbentően hiányos: a budapesti tervtárban hiába kerestük a Szemlőhegy utca 42.-re vonatkozó építési terveket, s egyéb dokumentumokat.
Sebestyén Aladár 1952-től, a villából való kiköltöztetésétől egy Szent István körúti lakásban élt. Az általa korábban igazgatott Ferroglóbusnál osztályvezetőként dolgozhatott. A nyolcvanas évek második felében hunyt el. Ismereteink szerint egy fia volt.
Egykori villáját az Apró család az ’56-os ítéleteiről elhíresült vérbíróval, Jahner-Bakos Mihállyal és családjával közösen lakta be. A hátsó telekszomszéd pedig maga Kádár János volt. A rendszerváltozás után az Apró család immár „demokratikusan”, a piacgazdaság törvényeinek megfelelően is magáévá tette a rablott ingatlant. A harmadik generációba tartozó Dobrev Klára, Apró Antal unokája a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást” 23 éves korában, egyedülállóként vásárolta meg 1995-ben a kerületi önkormányzattól kevesebb mint 9 millió forintért. A vételár 10 százalékát kellett készpénzben fizetni, a fennmaradó összegre 25 éves részletfizetési kedvezményt kapott. A tulajdonjog megszerzése után még azon melegében 16 millió forintért eladta az ingatlan hasznosítás jogát a Gyurcsánnyal közös családi vállalkozásnak, a Fittelina Kft.-nek, majd megindult az uszodaberuházás…
A 102 négyzetméteres Jahner-Bakos-féle házrészt Apró Piroska, Apró Antal lánya vette meg. Furcsa, hogy Jahner-Bakos Mihályné tulajdonjogát az önkormányzati bérlakásra 1995. július 18-án jegyezték be, Apró Piroska tulajdonjogi kérelme pedig már 20 nappal korábban, június 29-én beérkezett a hivatalba.
Gyurcsány Ferenc 1996-ban költözött be a Szemlőhegy utcai rezidenciába: a nyilas, a kommunista, majd a vadkapitalista zabrálás örökségébe.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
