Megrótták februárban a magyar agrárirányítást Brüsszelben – a szlovákokkal és a lengyelekkel együtt –, mert képtelen gátat szabni az illegális húsforgalmazásnak. Az uniós intő közvetlen kiváltója állítólag a német marhahús-kereskedők panasza volt, akik egyre jobban kiszorultak a piacról, ami meglátásuk szerint a feketén, vagyis az adóterhek kikerülésével olcsón az országba érkező hústermékeknek tulajdonítható. Az ő verziójukat látszanak megerősíteni a tavaly a negyedik negyedévben indult fokozott élelmiszer-ellenőrzési akciók tapasztalatai is: az agrártárca honlapján közzétett adatok szerint csak a múlt héten több mint 36 tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.
A sok lefülelt áru akár a hatóság jó munkájáról is meggyőzhetné a vásárlókat, ám az fölöttébb elgondolkodtató, hogy a mostanában lebukók annak tudatában próbálkoztak illegális húsértékesítéssel, hogy az ellenőrző akciók eredményei már tavaly év végén nagy publicitást kaptak. Aggodalomra adhat okot az is, hogy az illegális húskereskedelem egy része a fogyasztókra is veszélyes lehet.
Az illegális húskereskedelembe és -feldolgozásba kétféle forrásból érkezik alapanyag. Részben importból, elsősorban Szlovákiából, Lengyel- és Csehországból, másrészt a Magyarországon minden hivatalos nyom nélkül nevelt és levágott állatok jelentik a forrást. Az unióban érvényes szabály szerint ha egy EU-n belüli országból érkezik szállítmány, be kell jelenteni a területileg illetékes állat-egészségügyi hatóságnak, hová érkeztetik az árut – ezek alapján kell ellenőrizni a betárolt szállítmányokat és a jelzett helyek élelmiszer-higiéniai alkalmasságát. De mivel az EU-n belül szabad az áruforgalom, az állategészségügy a vámhatóságtól nem kap információt arról, mikor és milyen szállítmány lépett be az országba. Vagyis ha valaki nem akarja, nem értesíti őket állatitermék-importjáról.
A Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) adatai szerint tavaly hivatalosan 3,576 millió sertést vágtak le, miközben a Központi Statisztikai Hivatal szerint a sertésállomány 3,85 millió volt. A lyukat a rendszerben nem is a házi vágások okozzák. Mivel tavaly jelentősen megugrott a sertésimport, a szakmai becslések szerint legalább félmillió importhízó került a magyar vágóhidakra. Az iparági becslés éppen ennyire teszi a feketén, mindenféle adminisztratív nyom nélkül levágott sertések számát. Ha ehhez hozzávesszük a szintén feketén vágott baromfimennyiséget, akkor a fejenkénti éves 57-58 kilogrammos húsfogyasztásból 12-14 kiló kerül illegális forrásból az asztalra, ami a Magyar Húsiparosok Szövetségének becslése szerint 70-80 milliárd forintos üzletet és a húsfogyasztás 20-25 százalékát jelenti.
A húsipari állapotokat jól ismerők állítják: a félmillió illegális sertés legalább 80 százalékát legálisan működő vágóhidakon ölik le, munkaidő után vagy éjszaka. – A terméktanács egy éve magánnyomozókat fogadott fel, hogy adatokat gyűjtsenek bizonyos üzemekben folyó illegális tevékenységről, az erről szóló adatokat pedig továbbítottuk a Nemzeti Nyomozóirodának – mondta a HVG-nek Zádori László, a VHT titkára, hozzátéve, hogy az évi félmillió illegálisan levágott sertés szerinte is reális szám.
Sok támogatási sumákságra fény derülhetne, ha a VHT vágási adatait összevetnék az állat-egészségügyi hatóság listájával. A terméktanácsnál ugyanis azok a vágási adatok gyűlnek össze, amelyeket az államtól kapott támogatás reményében szolgáltatnak a sertéstartók, az állategészségügyben pedig a húsvizsgálati díjakat befizetők listája van meg. Márpedig fizetni a sertéseket vágásra leadók is kevésbé szeretnek, mint támogatást felvenni, ezért a díjfizetők listája a VHT szerint szűkebb; egy, az elmúlt öt évre szóló összevetéssel pedig szépen kijöhetne a különbség, akár névre szólóan is.
Gráf József agrárminiszter tavaly év végén bejelentette, hogy az állat-egészségügyi szolgálat 235 dolgozójától válik meg az idén, azaz közel 20 százalékos a leépítés, az agrárbüdzsében tavaly elkülönített 19,4 milliárd forint pedig 4 milliárd forinttal lesz kevesebb 2006-ban. Miközben az állategészségügyben dolgozók pénzt, paripát – autókat, mobiltelefonokat, informatikai eszközöket – és többletjogosítványokban megtestesülő fegyvert várnának, éppen ellenkező folyamat zajlik: akadt olyan megyei hatóság, ahol a madárinfluenzával kapcsolatos azonnali bejelentések fogadásához csak hosszas harc után sikerült a mobiltelefonos interneteléréssel is működő laptop megvételéhez szükséges pénzt megszerezni.
(HVG)
origo.hu
Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben
