Az országos listák bejelentésével lezárult a 2006-os országgyűlési választások jelöltállítási szakasza. A 2002-es választáshoz képest több párt – tíz – tudott országos listát állítani, összességében viszont minden eddiginél kevesebb egyéni jelölt közül választhatnak a szavazók. Az egyéni jelöltek száma az 1994-es választások óta folyamatosan csökken. 1994-ben még 1876-an, 1998-ban 1609-en, 2002-ben pedig már csak 1246-an indultak egyéni képviselőjelöltként szerte az országban. Idén áprilisban már csupán 994 egyéni jelöltre adhatjuk le voksunkat.
A parlamenti pártoknak – és a MIÉP-Jobbiknak – minden megyében és a fővárosban is sikerült területi listát állítaniuk, így a szakértők szerint nekik van a legnagyobb esélyük az ötszázalékos küszöb elérésére. A kisebb pártoknak viszont nagyon kellene
„kapaszkodniuk” azokban a megyékben, ahol szerepelnek majd a szavazólapokon, hogy sikerüljön a parlamenti küszöb átlépése. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg erre kevés az esélyük – igaz, az SZDSZ és az MDF bejutása is erősen kétséges.
MIÉP-Jobbik a Harmadik Út
A MIÉP-Jobbik a Harmadik Út 114 egyéni képviselőjelölt részére tudta összeszedni a kopogtatócédulát, így a választókerületek mintegy kétharmadában jelen lesz a jobboldali párt. Ezen kívül minden területi listaállítási lehetőséggel is élt a szervezet, s természetesen országos litát is állított, melyet Csurka István, a MIÉP elnöke vezet, a lista második helyén pedig Kovács Dávid, a Jobbik elnöke szerepel.
A MIÉP 2002-ben még önállóan indult, ám nem jutott be a parlamentbe, mivel csupán a szavazatok 4,37 százalékát szerezte meg, ez 245 326 szavazót jelentett. (Mint ismert, a párt az 1998-as országgyűlési választásokon 14 képviselőt tudott a parlamentbe juttatni – hármat területi, tizenegyet pedig az roszágos listáról. Akkor 248 901 szavazatot szerzett, s ez 5,47 százalékot jelentett.)
Magyar Kommunista Munkáspárt
A Munkáspárt – mai nevén Magyar Kommunista Munkáspárt – az MSZMP 1989 októberi, önfeloszlató kongresszusát követően alakult, akkor mintegy ezer taggal, akik elhatározták: utódpártként folytatják. 1990 óta egyszer sem sikerült a parlamentbe jutás, 2006-ben a korábbi Munkáspárt két részre szakadt, a jelöltállítás és listaállítás a Magyar Kommunista Munkáspárt néven harcba indulóknak sikerült jobban. (A Magyarországi Munkáspárt 2006 néven induló másik szervezet mindössze 7 egyéni jelöltet és két területi listát tudott állítani.)
1998-ban 179 672 szavazatot kaptak, így 3,95 százalékot szereztek, 2002-ben már csupán 121 503 voks, 2,16 százalék jutott nekik.
A 2006-os választáson 52 egyéni képviselüjelöltjükre és 12 területi listájukra lehet majd szavazni. Az országos listát Thürmer Gyula vezeti.
Centrum párt
2001-ben „Tisztességes politika, többpárti demokrácia, politikai elitváltás” jelszavakkal új párt robbant be a köztudatba. A Centrumnak 2002-ben 219 029 ezer szavazatot kaptak, ez 3,90 százalékot jelentett. A közvélemény-kutatások szerint most sem várható bravúr a párttól. Négy évvel ezelőtt a Centrumban komoly zavart okozott, hogy a pártvezetés jelentős része az MSZP mögé állt a második fordulóban, most viszont azt hangoztatják: „egyetlen parlamenti párttal sem működik együtt az országgyűlési választásokon a Centrum párt”.
A párt 30 egyéni jelöltet, valamint 8 területi listát állított, érdekesség, hogy Budapesten nem sikerült nekik a listaállítás. Az országos listát Kupa Mihály vezeti.
MCF Roma Összefogás Pártja
A 2006-os választás meglepetése, hogy a rendszerváltozás óta először, egy etnikai alapokon szerveződő pártnak is sikerült az országos listaállítás. Az MCF Roma Összefogás Párt új szereplőként jelent meg a politika színpadán, ennek ellenére 29 egyéni képviselőjelöltet és 8 területi listát sikerült összehozniuk.
Az Országos Cigány Önkormányzat bázisán szerveződő szervezetet Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke vezeti, s ő áll a lista élén is. A Kolompár által elnökölt Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) által elindított szerveződéshez a politika minden oldaláról csatlakoztak szervezetek, roma vezetők. Többen a Lungo Dromból is e szervezetbe igazoltak. A szervezetnek nem sok esélyt adnak a kutatók a parlamentbe kerüléshez, annak ellenére sem, hogy mintegy 4-500 ezer roma szavazópolgár is az urnák elé járulhat áprilisban.
Kereszténydemokratapárt–Keresztényszociális Centrum Összefogás
Pártként szintén új induló a Kereszténydemokratapárt- Keresztényszociális Centrum Összefogás elnevezésű szervezet, amelyet az egykori KDNP-s politikus, Bartók Tivadar vezet. 27 egyéni körzetben sikerült megfelelő számú kopogtatócédulát összeszedniük, 9 megyében pedig listát is állíthattak. Az országos listát a pártelnök vezeti, aki egyébként visszalépett az egyéni jelöltségtől, mivel az általa leadott nyolcszáz kopogtatócédula ellenőrzésekor kiderült, hogy olyan személyek cédulái is szerepeltek a csomagban, akik más pártot ajánlottak. Az ajánlók között volt az MSZP helyi kampányfőnöke és a cédulákat ellenőrző okmányiroda vezetője is.
Magyar Vidék és Polgári Párt
Ugyancsak új formációt alakított az egykori kigazda politikus, Bánk Attila is, Magyar Vidék és Polgári Párt (MVPP) néven. Bánk, az FKGP egykori főtitkárhelyettese a kisgazda belharcok egyik fő alakja volt. 2001 februárjában Torgyán József megfosztotta pártfőügyészi tisztségétől, mire Bánk válaszként fegyelmit kezdeményezett a pártelnök ellen. A végképp kettészakadt kisgazdapárt Torgyánhoz hű tagjai 2001 márciusában leváltották 1998 júliusa óta betöltött frakcióvezetői tisztségéről, és kizárták a pártból, amit azonban jogilag kifogásolhatónak vélt, ezért felfüggesztette Torgyán frakciótagságát, és szintén kizárással fenyegette a pártelnököt.
A Magyar Vidék és Polgári Pártot a 2002 tavaszára kialakult helyzetben meglévő történelmi kényszerűség hozta létre – olvasható a szervezet honlapján, ahonnan azt is megtudhatjuk, hogy a Vidék Pártja a magyar vidék iránt elkötelezett, európai értékrend alapján álló, nemzeti érdekeket képviselő független középpárt.
Az MVPP az áprilisi választásokon 18 egyéni jelölttel és 7 területi listával képviselteti magát. Az országos listát a pártelnök vezeti.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
