Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Beck elkerülhetetlennek tartja a magasabb adókat címmel tudósít a kijelölt SPD-elnök rövid- és középtávú terveiről.
Kurt Beck középtávon további adóemelésekre számít Németországban. A lappal folytatott beszélgetésben úgy fogalmazott: „A jelenlegi 20 százalékos adóztatási kvótával nem lehet a köztársaságot a jövőre felkészíteni, különös tekintettel a demográfiai változásra és az oktatási rendszer előtt álló hívásokra.”
Az állandóan növekvő közpénzből történő befektetéseket, mint azt az SPD most nyilvánosságra hozott programtervezete megköveteli, az adófizetőknek kell állniuk. A 2007-re tervezett áfaemelés ehhez várhatóan nem lesz elegendő: „Nekünk egyszerűen több forrásra van szükségünk a befektetések finanszírozásához, ellenkező esetben a már meglévő infrastruktúra is szétesik.”
Beck a beszélgetésben részletesen foglalkozott a pénz- és tőkepiacoknak a programtervezetben megcélzott szabályozásának kérdésével is. E szabályozás elsődleges célja, hogy a befektetési társaságokat, „nemzeti, vagy jobb esetben európai törvényekkel úgy megszelídítsék, hogy ne kelljen az egészséges vállalatok elleni romboló beavatkozásukat minden esetben, mint megváltoztathatatlant elfogadni.”
Frankfurter Rundschau (fr-aktuell.de)
A baloldali német napilapban Najim Vali Az átmenet iraki sors című írásában vonja meg az elmúlt három év történéseinek mérlegét.
Ha Szaddam Huszein szobrának három évvel ezelőtti, április 9-i ledöntésére gondolok – írja Vali –, mennyire örültem, mindig elönt a frusztráció, a gyász és a fájdalom, hogyan vált semmivé az országomról a szívemben viselt álom. Sok mindenre számítottam, de erre a borzalmas nyomorra nem. Minél inkább ezzel a kérdéssel foglalkozom- folytatja a szerző-, annál világosabbá válik annak a rombolásnak a mértéke, amit megszállók, a háborús nyerészkedők és a vallási fanatikusok okoztak.
Aki hallgat, az tudatosan részt vesz a most hatalmon lévő destruktív struktúrák megerősítésében éppen úgy, mint az a csendes többség, mely a Közel-Kelet legvéresebb diktatúrájának stabilizálásában vált bűnössé. Ezért az értelmiségnek most ki kell mondania az igazat, ahelyett hogy gyáva módon meghunyászkodna. Ma Irak szétesőben van, aki mást állít az egyszerűen hazudik.
Egészen őszintén: Mit nyertünk? Korábban az irakiak egy diktatúrában éltek, ma kiszámíthatatlan káoszban. Gyilkosság és félelem ólálkodik minden utcasarkon. Ez az elmúlt három év tragikus mérlege. S nem javul semmi, éppen ellenkezőleg egyre rosszabb minden.
Az Egyesült Államok Irakot tette meg az ellenségeivel, az al-Kaidaval és Iránnal történő összecsapás hadszínterévé, s közösen, irakiak hulláin keresztül vívják háborújukat. Ezt a helyzetet súlyosbítja az ország vezetésében tapasztalható hatalmi vákuum. Programtalan és jövőkép nélküli politikusok klánja jól megvan a zöld övezetben, ahol közömbösen figyeli, hogy az ország többi része útonállók, milíciák és más bűnözői csoportok áldozatává válik, s gátlástalanul vívhatják vallási vagy etnikai alapú leszámolásaikat.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin internetes kiadása Stoiber ismét jelöltetni kívánja magát címmel közli a lap által készített miniszterelnöki interjút.
Edmund Stoiber a 2008-as bajorországi tartományi választásokon ismét pátja miniszterelnök jelöltjeként kíván indulni. Rendkívül visszafogottan nyilatkozott a CSU elnöke az esetleges tartományi fekete-zöld koalíció esélyeiről. Miután Günther Oettinger (CDU), a baden-württembergi miniszterelnök feltűnően hosszan tárgyalt egy esetleges koalíciós kormány lehetőségéről a zöldekkel, immár Stoiber sem kívánja egy ilyen stratégiai szövetség gondolatát kizárni. Ugyanakkor a zöldeknek ehhez, „számos kérdésben meg kell változtatniuk az álláspontjukat, egyebek között a bevándorlási, integrációs és energiapolitikában.” Ugyanakkor országos szinten egyelőre Stoiber nem tud elképzelni egy fekete-zöld kormányt.
Stoiber az integrációs vitában felszólította a külföldieket, hogy ismerjék el „a német mindennapok kultúráját”, mert ez elengedhetetlen az együttéléshez. Ide tartozik a német nyelv mellett az állami erőszak monopóliumának elismerése, valamint a nő és férfi egyenrangúsága. Stoiber később úgy fogalmazott, aki nem kíván integrálódni, és országunktól elfordul, attól meg kell kérdezni, hogy ő itt kíván-e élni, vagy a inkább visszatér szülőföldjére? A CSU elnöke végső esetben a szociális juttatások csökkentését és tartózkodási engedély meghosszabbításának megtagadását is el tudja képzelni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Heinrich Wefing Kulturális kedvezmény nem lesz című írásában foglalkozik a csütörtöki becsületgyilkossági per apropóján a Németországban élő bevándorlók helyzetével. A bíróság 9 évre és három hónapra ítélte a Hatun Sürücüt meggyilkoló öccsét, aki a család „becsületét” kívánta tettével helyreállítani. A fiatal nőnek azért kellett meghalnia, mert olyan „szennyessé vált, mint a németek.”
A szenzációhajhászat éppen úgy nem magyarázat a pert kísérő érdeklődésre és a nyilvános felháborodásra, mint a vélt és valós idegengyűlölet. A berlini „becsület-gyilkosság” ügyben akkor hirdetnek ítéletet, amikor Németország először vesz tudomást arról, hogy a köztársaság rendkívül súlyos integrációs problémák előtt áll.
A karikatúra vitától az olyan filmekig, mint a Farkasok völgye, vagy a Kőkemény, egészen a berlini szakiskolákban uralkodó állapotokig az évtizedes közönyből felriadó közvélemény úgy látja, Hatun meggyilkolása a társadalom legsötétebb félelmeit igazolja: azt a feltételezést, hogy a német városokban olyan életformák alakultak, ki, ahol nemcsak a német nyelv idegen, hanem az ország jogrendszerének minimuma is. Az, hogy köztünk olyan emberek élnek – amint Necla Kelek szociológus fogalmazott –, akik testileg már megérkeztek a szövetségi köztársaságba, de szellemi és erkölcsi értelemben még mindig nem hagyták el anatóliai falvaikat.
origo.hu
Vizsgáztak a honvédség robbanóanyag-kereső kutyái
