Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Berthold Kohler Fütyülnek a zászlóerdőben című cikkében a nemzeti érzés megjelenése miatt aggódókkal foglalkozik.
Nem csoda, hogy fekete-vörös-aranyra (a német nemzeti színekre – a szerk.) allergiások egyre kínosabban érzik magukat. Németország nem lenne Németország, ha a sportesemények nemzeti színekbe öltözött kifejeződése egyik-másik aggódónál ne keltené életre régi félelmeit.
Pl. a tanárok Nevelési és Tudományos Szakszervezetének (GEW) vezetője ismét elővette poros, az 1989-90 évekből származó, a német himnuszt illető kritikáját. E szerint „a német nemzet borzalmas dicsőítésében” a sötét nacionalizmus ideje él tovább. Ezt a kérdést már 1991-ben a kancellár és a köztársasági elnök levélváltása tisztázta, miszerint a „Németek dalában” szereplő gondolatokkal többször visszaéltek, a harmadik versszak azonban a németek egység- és önrendelkezés iránti vágyát fejezi ki. Igencsak problémásan viszonyul a nemzeti koncepcióhoz és jelképeihez, valamint rendkívül szelektíven látja az a német történelmet, aki úgy véli, hogy a himnusz harmadik versszaka valójában egy nacionalista örökzöld.
A modern társadalmakban már nem sok lehetőség létezik, hogy valaki nyíltan megvallja nemzeti hovatartozását. Pedig láthatóan létezik egy ilyen igény. Egy biztos, fejezi be Kohler: az utcákon örvendező emberek és a dudáló autók még nem adnak okot, hogy visszatérjünk a nemzeti kétségek régi rituáléjához.
Mitteldeutscher Rundfunk (mdr.de)
A három keleti tartomány közszolgálati csatornája „Az agyonlőttek gyermekei” című cikkében az 50-es években elhurcolt és koncepciós perekben kivégzett, több mint 1000 NDK polgár sorsával foglalkozik.
A moszkvai Donszkoj temetőben találhatóak annak a közel 1000 németnek a hamvai, akiket az 50-es években Moszkvában agyonlőttek. A németek mellett ott nyugszanak a Szovjetunió népei, a lengyelek a japánok és számos magyar is. (Pl. gróf Bethlen István egykori magyar miniszterelnök – a szerk.) Sorsukról évtizedekig hallgattak, családtagjaik és leszármazottaik gyakran csak a német újraegyesülést követően értesültek halálukról.
Ezek az elhurcolt emberek nem háborús bűnösök, náci funkcionáriusok vagy kémek voltak. Csak zavarónak találták őket, vagy egyszerűen bebörtönözték őket, hogy másokat megfélemlítsenek.
Joachim Schubert édesapja a schwarzenbergi, szovjet tulajdonban működő uránbányában dolgozott. Moszkva semmitől sem félt jobban, mint a nyugtalanságtól és sztrájktól, információk kiszivárgásától. Ezért kívánták a bányászokat megfélemlíteni, pl. úgy, hogy az öntudatos munkásokat egyszerűen eltüntették. Másként Joachim Schubert képtelen megmagyarázni apja és munkatársának eltűnését, hiszen az ellenük felhozott kémkedési vád egyszerűen nevetséges.
Erwin Köhler, potsdami polgármester, hívő keresztény, a CDU egyik megalapítója, aki ellenezte pártja gleichschaltolását. Őt és feleségét Charlotte-t, szovjet-ellenes hecckampány vádjával szintén kivégezték. Vagy ismert a nyugat-berlini orvos Wolfgang Waterstraat esete, aki kelet-berlinieket is kezelt olyan gyógyszerekkel, melyek akkor az NDK-ban elérhetetlenek voltak. Kirángatták a gyorsvasúti kocsiból, amikor az a keleti városnegyedeken haladt keresztül. Az ő eltüntetését és halálát is előre megtervezték.
Az elraboltak és meggyilkoltak hozzátartozói erről mit sem tudtak, és még eltűnésük után évtizedekkel is titokban bíztak szeretteik hazatértében.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Peter Dausend Új himnusz kell az országnak című cikkében a tanárok szakszervezetének (GEW) javaslatával foglalkozik.
A hesseni szakszervezet egy olyan problémát vállalt magára, mely a tartomány határain kívül élő nem tanárok számára is komoly fejtörést okoz: a labdarúgó vb alatt jelentkező nacionalista tendenciákat. Képzeljék el: Németországban németek, Németország sikeréért gólokat lőnek – és ennek a németországi németek örülnek.
Micsoda nacionalista szűklátókörűség! Micsoda fekete-vörös-arany nagyzási hóbort! Milyen hatalmas, a világbékét fenyegető veszély! Ezért azonnal határozzuk el, hogy mostantól az ecuadoriak lövik a németeknek a gólokat és a Brazíliában élő svédek ennek azonnal örülhetnek. Végül is Németország egy nyitott, vendégbarát ország, ahol a nemzeti tizenegyben nem csak a lengyel (Klose), vagy svájci (Neuville) góllövőket fogadják tárt karokkal. Németország akár kész tolerálni Anglia kiesését a nyolcad döntőben.
Ama törekvésében a hesseni szakszervezet, hogy a német diákokkal még inkább meggyűlöltesse hazájukat, egy brosúrát is kiadott, melyben feltárja a nemzeti himnusz valós karakterét: A brosúra címe: „Érvek a Német Himnusz ellen – A német nemzet borzalmas dicshimnuszának története és jelene.” Ideje volt már! Ez az „Egység és igazság és szabadság” -maga a terror! Ez a „Törekedjünk mindannyian erre” – tiszta imperializmus! A hesseni gyerekeket nem lehet idejében figyelmeztetni. Meg kell óvni őket a nagynémet őrülettől, s immunissá kell őket tenni a túlzott nacionalista önbizalommal szemben, s visszafogni őket, nehogy holnap bevonuljanak Lengyelországba!
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lapban Friederike Leibl Vita a bővítés irányáról című cikkében foglalja össze a brüsszeli uniós csúcstalálkozó első napjának eredményeit.
Ausztria a következő bővítési lépéseket szeretné a lakosság hangulatától is függővé tenni. Egyes tagállamok szeretnének szigorítani a felvételi követelményeken, míg mások elutasítják ezeket a felvetéseket.
Az Unió fordulópont előtt áll: új tagokat csak akkor vennének fel, ha az nem befolyásolná a szervezet működőképességét. Hogy pontosan milyen feltételeket kérnének számon és milyen szerepet játszhat a bővítésben a közvélemény, ez a kérdés komoly vitákat okoz Brüsszelben.
A tegnap kezdődött uniós csúcstalálkozón heves vitát okozott az osztrák javaslat, mely kísérletet tett az uniós felvételi képesség fogalmának definiálására. Egyes uniós tagállamok, Nagy Britannia, Svédország, valamint az új tagok többsége elutasítja a felvételi követelmények szigorítását.
Az elnökséget betöltő osztrák korány többek között azt javasolta, hogy a brüsszeli bizottság az unió felvételi képességéről készített elemzésében vegye figyelembe az európai polgárok véleményét is. Alapvetően biztosítani kell, áll a a javaslatban, hogy az EU „politikai, pénzügyi és intézményi értelemben is” működőképes marad az új bővítési lépéseket követően is. A keményebb feltételek hívének többek között Franciaország, Hollandia és Németország mutatkozik. Wolfgang Schüssel, osztrák kancellár a Financial Times-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy nagyobb súlyt kell kapniuk a bővítés költségeinek. Új tagállamok felvétele előtt „egy nyílt, átlátható eljárás során” tisztázni kell, „ki fizet ezért” – nyilatkozta Schüssel.
A felvételi képességekről folyó vitát Ausztria követelte ki tavaly ősszel, amikor az Unió a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről döntött. Bécs akkor azzal a feltétellel járult hozzá a tárgyalások megkezdéséhez, hogy a biztosítani kell, hogy egy új tagállam felvétele nem juttatja az uniót terhelhetősége határáig.
A felvételi képességről folytatott vitában egyesek azt a kiskaput látják, amivel az unió kiszabadulhat a Törökországgal folytatott tárgyalások jelenlegi zsákutcájából.
origo.hu
Folyamatosan szivárog a klór Sajóbábonyban
