Alkotmánybírósághoz fordul az adóemelések miatt az iparkamara

Együttműködik a kormánnyal, de az Alkotmánybírórósághoz fordul A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a hétfőn elfogadott, a vállalkozásokat érintő egyes adózási intézkedések megsemmisítése érdekében.

A kamara közleménye szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ( MKIK) egyúttal felajánlja együttműködési készségét a kormánynak az egyensúly érdemi javítása érdekében teendő intézkedések, különös tekintettel a működési kiadások csökkentésének kidolgozásában.
Az MKIK az egyensúly javítása érdekében elkerülhetetlennek tart bizonyos megszorító intézkedéseket. „A megszorítások azonban nem lehetnek öncélúak, a reformokra épülő, azokból következő egyensúly-javítási feladatok teljesítését kell előmozdítaniuk„ – áll a közleményben.
Az Országgyűlés által elfogadott törvények olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek rontják a vállalkozói szféra versenyképességét, és nem felelnek meg az említett elvárásoknak – olvasható a közleményben.
„Az elfogadott jogszabályoknak gyakorlatilag egyetlen céljuk van: a költségvetési bevételek növelése, ami önálló célként elfogadhatatlan a vállalkozók számára” – áll a közleményben. Az MKIK úgy véli, hogy az Új egyensúly program főként a bevételek növelésére épít. „Nem látunk olyan érdemi előkészítő munkát, amely az állam dologi kiadásainak érdemi csökkentését célozza„ – fogalmaznak a közleményben.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy az intézkedések hatására csökken a bruttó munkajövedelemnek a munkavállalóhoz eljutó hányada. 2005-ben ez a hányad 66,2 százalék volt, 2006-ban 63,6 százalékra csökkenne. Figyelembe véve a foglalkoztatottak egészségbiztosítási járulékának emelkedését és a járulékalap megduplázását, a nettó munkajövedelem arányának további visszaesése legalább 2,5–3,0 százalékpontos lehet. Ez felzárkózás helyett a szomszédos, velünk versengő országokkal szembeni lemaradáshoz vezet.
Alkotmányossági aggályok miatt nem tartja elfogadhatónak a kamara, hogy a 2006. évre előirányzott intézkedések hatálya gyakorlatilag visszamenőleges. A módosításokra nem készülhettek fel a vállalkozók. Aggályosnak tartják egyebek mellett azt is, hogy az elvárt adóval az „adóalap” önkényes megállapításával – az iparűzési adóhoz hasonlóan – a bevételt adóztatnák meg. Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy a minimálbér kétszerese után előírt járulékfizetési kötelezettség fiktív jövedelemhez kapcsolódik, és nem a tényleges teljesítmény szabja meg. A másik oldalon pedig a többletfizetést nem ellentételezné többletszolgáltatás – áll a közleményben.
A kamara szerint a konvergenciaprogram őszi változatát társadalmi párbeszéd keretében, közmegegyezésre alapozva kellene kidolgozni. Addig fel kellene vázolni a középtávú stratégiát, a ráépülő tervet és a részletes (rövid távra szóló, félévenként megújított) intézkedési tervet, beleértve a piacok folyamatos tájékoztatását szolgáló kommunikációs tervet is.
A stratégia felvázolása a kormányzat feladata, de az ellenzék felelőssége az ésszerű, az ország valódi mozgásteréhez igazodó intézkedések támogatása. Ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felhívja az Országgyűlés valamennyi pártját és képviselőjét, tegyen meg mindent a kilábalás és a sikeres reformok, a tartalmi együttműködés érdekében – áll a közleményben.
Az MKIK úgy véli, hogy az intézkedéssekkel kapcsolatban számos egymásnak ellentmondó nyilatkozat jelenik meg, így még a vállalkozások jó része és a lakosság többsége sincs tisztában a tényleges helyzettel.
(MTI)