Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Az uniós diplomácia kemény bírálata című cikkében ismerteti az EU elnökséget ellátó Finnország külügyminiszterének, Erkki Tuomiojanak a szervezet hatékonyságának hiányát bíráló nyilatkozatát. A külügyminiszter cikke a Helsinkiben megjelenő svédnyelvű Hufvudstadsbladet című lapban jelent meg.
Régóta ismert, írja Tuomioja, hogy minden a Közel-Keletet érintő uniós dokumentum kiosztását követően, egy órán belül Tel-Avivban és valószínűleg Washingtonban és Moszkvában is olvasható lesz a jelentés. „Ez negatívan befolyásolja az EU cselekvési lehetőségét” állítja cikkében Tuomioja. Ráadásul arra bíztatja a tagállamokat, hogy a formális tárgyalásokon és döntéseken tegyék túl magukat.
Tuomioja az uniós tanácskozásokat kísérő „intrikus játszmákkal” vádolta kollégáit. A finn külügyminiszter szerint megszokottá vált, hogy „magas rangú hivatalnokok igen részletesen bizalmas információkat bíznak kedvenc újságírójukra”. Majd a megállapodást követően az eredeti megegyezésre alig lehet ráismerni, mert arról az érintett országok „rendkívül színesen és a nemzeti érdekeik alapján” állva tudósítják a közvéleményt. Számukra gyakran kizárólag az otthoni igények számítanak. Tuomioja írásában felszólította kollégáit, hogy a miniszteri értekezletre a közös célok iránti bizonyos érzékenységgel érkezzenek és azon ne az otthon learatható siker reményében vegyenek részt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Michael Martens Koszovói szappanbuborék című cikkében elmélkedik arról, hogy miből fog megélni a vélhetően önállóvá váló tartomány. A tartomány státusa még nem dőlt el, az azonban biztosnak tűnik, hogy gazdasági értelemben Koszovó aligha lesz képes egyedül megállni a lábán. A kevés optimizmusra okot adó jelenség egyike a nagy és viszonylag könnyen kitermelhető lignitmező, illetve még néhány ásványkincs. Ezen érclelőhelyek jelentős része a tartomány északi, többségében szerbek lakta területén található, ez magyarázza azt a makacsságot, amivel az albán politikusok ragaszkodnak Koszovó egységéhez. Az albán médiában már egyes elemzések Koszóvót Európa Bahreinjeként emlegetik.
Vladimir Gligorov a Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézetének (WIIW) munkatársa cinikusan csak mítosznak nevezte a lignit mezők legendáját. A koszovói lignitmezők „igen gyenge minőségűek”, s kitermelésük csak akkor éri meg, ha az erőművek közvetlenül a bányák mellé építik, mert a szállítás már nem kifizetődő. Éppen ezért Gligorov óvta a koszovóiakat és a külföldieket a túlzott várakozásoktól Szerinte Koszovó jövője úgy néz ki, hogy a tartomány „embereket exportál és azok átutalásaiból él”. A hatalmas diaszpórából már most is jelentős összegek érkeznek a tartományba.
A másik lehetőség, hogy Koszovóba a munka intenzív iparágakat telepítsenek, mert a tartományban igen alacsonyak a munkabérek.
Főként a tartomány fővárosában a szerbek kivonulása és az ENSZ szervezet megjelenése az első esztendőben látványos virágzást vont maga után. Éttermek, kávéházak nyíltak és seregnyi sofőrnek, tolmácsnak és a szolgáltató szektorban dolgozó személynek lett a helyi visznyok között igen jól fizető munkája. Az Unmik odatelepülése egy igazi építési lázat indított, s főként a rendkívül ronda Pristinában az égbe emelte a lakbéreket.
Az Unmik által a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmányból kiderül, hogy eddig 2,6 milliárd eurót költöttek személyzetre, árúkra és szolgáltatásokra. A tanulmányban más nemzetközi szervezet jelenlétének – többek között a Kfor vagy az EBESZ – gazdasági hatásait nem számolták bele, ami még inkább elgondolkodtatóvá teszi a fenti adatot. Még akkor is, ha becslések szerint a kiadások alig negyede maradt Koszovóban.
Az Unmik adatai szerint jelenleg 3300 bennszülöttet foglalkoztatnak, s a helyi viszonyokhoz képest átlag feletti bérekért. Ami azonban így a helyi gazdaságtól elszívja a munkaerőt. A száraz őszinteséget kedvelő Gligorov úgy fogalmaz: „Koszovóban, mint Bosznia-Hercegovinában is, a nemzetközi gazdasági segítség éppen úgy része a problémának, mint a megoldásnak. Az 1999-t követő években Koszovó hatalmas nemzetközi támogatásban részesült, ami a bevételeket és a lakosság elvárásait vélhetően az gazdaságilag elviselhetőnél is magasabbra emelte. Ezzel segítség függőséget teremtettek.“ A jövőben jóval kisebb külföldi jelenléttel és ezzel együtt jóval kisebb külföldi támogatással kell számolni.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Vita Izrael bírálata miatt című cikkében ismerteti a Németországi Zsidók Központi Tanácsában a libanoni háború kapcsán kirobbant vitát. Rolf Verleger, Schleswig-Holstein-i hitközségek vezetője a berlini tageszeitung című lapban megjelentetett a Tanács tagjainak írt levelében Izrael libanoni akcióinak differenciált megítélését követelte. Verleger szerint annak már „nincs köze a zsidósághoz, ha Izrael más embereket diszkriminál, kollektíven megbüntet, „célzott likvidációkat” hajt végre bírósági ítélet nélkül, minden meggyilkolt polgáráért 10 libanonit megöl és egész városrészeket porrá bombáz”. Verleger levelében hangsúlyozza: „A Központi Tanácstól elvárhatom, hogy ezt legalább problémának tekintsék.”
Stephan Kramer a szervezet főtitkára Verleger vádjait, miszerint Izrael az erőszak politikáját folytatná „abszurdnak” nevezte. Olyan „Izrael ellenes kliséket használ, melyet nem igazol semmilyen szakszerű érvvel”, nyilatkozta Kramer kedden a Netzeitung internetes portálnak. A Központi Tanács továbbra is szolidáris marad Izraellel és lakosaival.
Charlotte Knobloch a Központi Tanács elnöke bírálta az ügyben szintén megszólaló Heidemarie Wieczorek-Zeul-t (SPD) a berlini kormány fejlesztési miniszterét. A szociáldemokrata politikusa nemzetközi joggal ellentétesnek nevezte a libanoni polgári intézmények és a lakosság bombázását. E kijelentésére válaszul a Központi Tanács Izrael ellenes propagandával vádolta a miniszter-asszonyt. Knobloch válaszában úgy fogalmazott, „a felelősség kérdését nem szabad Izraelre testálni”.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazinban Armin Fuhrer, Kevés nevetni valója van Pflügernek című cikkében foglalkozik a berlini főpolgármesterségért alig egy hónap múlva induló CDU jelölt árnyékkabinetjének bemutatójával. Egy alig ismert személyekből álló árnyékszenátussal kívánja a berlini CDU főpolgármester-jelölt Klaus Wowereit (SPD) posztját megörökölni. A sajtótájékoztató egyetlen poénját is egy véletlen elszólás okozta.
Friedbert Pflüger akkor tudta megkacagtatni az összegyűlt újságírókat, amikor bejelentette, hogy migrációs megbízottja, a jogász Nezih Ülkekul, karrierjét kisebb autólopásokkal kezdte. Majd gyorsan javította saját nyelvbotlását: jogászként ilyen ügyekben érintettek védelmével kereste kenyerét, nyugtatgatta hallgatóságát a CDU főpolgármester-jelöltje. Amúgy a honvédelmi minisztérium államtitkáraként ténykedő Pflügernek nem sok oka van a vidámságra. A közvéleménykutatások szerint a „Munka, képzés, biztonság“ szlogennel induló kereszténydemokraták a voksok alig 20 százalékára számíthatnak. A város irányító SPD-Baloldali Párt-PDS koalíció ugyan elveszítette a városházi többséget, de erre az esetre már a zöldek jelezték, hajlandóak a belépni egy vörös-vörös koalícióba.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
