Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin internetes kiadásában A CSU politikusai felszólítanak a British Airways (BA) bojkottjára című cikkében ismerteti a német párt felhívásának körülményeit. A bojkott oka, hogy a légitársaság megtiltotta munkatársainak a kereszt viselését, miközben a muzulmánok fejkendőjét engedélyezte.
Norbert Lammerttel, a Bundestag elnökével levélben ismertette panaszát Johannes Singhammer, a CSU képviselője. A légitársaság eljárása neki, mint kereszténynek abszolút elfogadhatatlan és a keresztény meggyőződéssel szembeni egyszerű diszkrimináció – írja Singhammer. A bojkott világos jelzés lenne – áll Singhammer levelében. Az ügyet az robbantotta ki, hogy a BA egyik jegypénztáros munkatársát kitiltották a munkahelyéről, mert nyíltan viselt egy ezüst keresztet.
A légitársaság időközben visszautasította, hogy létezne olyan előírás, mely a vallási szimbólumok viselését megtiltaná. A cég szerint már éve óta rendelkeznek egyenruházati szabályzattal, mely a ruházat felett tiltja az ékszerviselést – közölte a British Airways szóvivője. Ebbe a kategóriába tartoznak a nyakláncok és a keresztek is. Az olyan vallási szimbólumokra, mint a fejkendő, melyeket nem lehet a ruha alatt hordani, nem vonatkozik a tilalom.
Singhammer úgy fogalmazott a SPIEGEL online-nak, hogy a British Airways állásfoglalása bizarr jegyeket mutató érdekes álláspont: a kereszt éppen, hogy nem ékszer, hanem egy vallási meggyőződés kifejeződése, éppen úgy, mint a fejkendő. Megdöbbentő, hogy egy, a keresztény Nyugaton tevékenykedő vállalkozást éppen a keresztény Nyugat értékei és jelképei zavarjanak.
A CSU kezdeményezését az SPD bírálta. Florian Pronold, a bajor SPD Bundestag képviselők vezetője szerint Johannes Singhammer e tekintetben nem a legjobb ügyvéd, mivel a CSU, ha az iszlámról volt szó, akkor a vallási szimbólumok nyilvános viselését mindig tiltani kívánta.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett címmel készített interjút Hans Blixszel, a Nemzetközi Atomenergia ügynökség volt vezetőjével az észak-koreai atomprogramról.
A svéd diplomata szerint mind Észak-Korea, mind Irán esetében a történet lényegében arról szól, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciát kínál az urándúsítás feladásáért cserébe, azaz egyik országot sem támadja meg és egyikük esetében sem törekszik rezsimcserére. Tapasztalataim szerint- folytatja Blix, az atomfegyverkezés a fenyegetettség érzéséből táplálkozik. Észak- Korea korábban szövetségeseként számíthatott Kínára és Oroszországra, most azonban Phenjannak az az érzése, hogy már ezekben a barátokban sem bízhat. Észak-Koreával szemben az Egyesült Államok nyíltan ellenséges. Ezért számukra most az a kérdés, mi a legjobb biztonsági garancia: egy darabka papír vagy a bomba? Az alapprobléma már régóta az volt, hogy az Egyesült Államok álláspontja Phenjannal szemben annyira kétértelmű, hogy már nem bízik senki sem Washingtonban. Egyrészt Condoleezza Rice kijelenti, hogy nem létezik támadási terv, míg mások nyíltan fenyegetőznek a furkósbottal.
1994-ban Clinton engedélyezte, hogy Jimmy Carter titokban tárgyaljon az észak-koreai diktátorral, Kim Ir Szennel. A megbeszélések következtében évekre leállt az észak-koreai plutónium előállítás. Miért nem lehet ma valami hasonlót megpróbálni?
Blix szerint a bizalmatlanság elsődleges oka, hogy az Egyesült Államok túl arrogánsan viselkedett. Azt üzente, hogy a világ többi részének azt kell tennie, amit Washington megkövetel, miközben a szuperhatalom azt tesz és nem tesz, amit csak akar. Mivel az Egyesült Államok volt az atomfegyverek elterjedését korlátozó szerződés hajtóereje az elmúlt évtizedekben, ezzel a viselkedéssel az egész vállalkozás hitelét aláássa. Míg 1995-ben, Clinton idejében az atomsorompó-szerződés kiterjesztését propagálta, 2005-ben már maga Washington is feladta ezt az elképzelést. Rice mindezt úgy kommentálta, hogy ezen kötelezettségeket egy másik korszakban vállalták. Hogy a jelenlegi kapcsolatokat Észak-Koreával és Iránnal érzékelhetően javítsák, semmi sem lenne fontosabb, mint hogy maga az Egyesült Államok is ratifikálja az atomteszteket betiltó szerződést. Az Egyesült Államok aligha követelheti az atomkísérletek szüneteltetését Phenjantól addig, amíg maga nem hajlandó egy ilyen megállapodás aláírására. Az Egyesült Államok kezében van a helyzet kulcsa- zárta pesszimista prognózisát Hans Blix.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lapban Norbert Rief Világvége hangulat Washingtonban című írásában a republikánusok súlyos vereségével fenyegető kongresszusi választok előtti katasztrófahangulatot ábrázolja.
Ha komolyan lehet venni a washingtoni kongresszus kávézójában uralkodó hangulatot, akkor a republikánusok rosszul állnak. Egyikük egy pennsylvaniai álláslehetőségről beszélt, míg egy lobbista arról szólt, hány republikánus kongresszusi munkatárs kereste meg lehetséges munkahelyekről érdeklődve.
A háttérbeszélgetések megerősítik, hogy három héttel a választások előtt milyen rossz a republikánusoknál a hangulat. George W. Bush annyira népszerűtlen, mint még egyetlen elnök sem ciklusa közepén. Irak kész katasztrófa és a republikánus pártot, mely szívesen beszél az erkölcsi tekintélyről, szex- és korrupciós botrányok tépázzák.
A november 7-i választásokat követően nemcsak néhány kongresszusi munkatárs kényszerül arra, hogy új munkahelyet keressen, hanem főnökeiknek is szét kell nézniük a piacon. Maguk a republikánus választási stratégák azzal számolnak: valószínűleg tíz, de akár 30 mandátumot is veszíthetnek. A 435 fős képviselőházban a demokratáknak 15 képviselői helyre van szükségük ahhoz, hogy 12 esztendő után ismét ők alkossák a többséget. S majd minden közvélemény-kutatás azt valószínűsíti, hogy ez a 15 plusz képviselői hely összejön demokratáknak. A szenátusban igen szoros verseny várható, de vélhetően marad a republikánus többség. A 33 újraválasztandó helyből 17 demokrata, 15 republikánus és egy független szenátusi helyről döntenek a választók.
Négy államért – Ohio, Montana, Rhode Island, Pennsylvania – kemény harcok zajlanak. Úgy tűnik, Ohiót a republikánusok már feladták. A reklámpénzeket kivonják az államból, és a nagyobb siker reményében máshová fektetik. Pennsylvaniában is demokrata kihívója mögött kullog az ultrakonzervatív Rick Santorium. Montana republikánus szenátora, Conrad Burns birtokolja a közvélemény-kutatások szerint a szenátus legellenszenvesebb tagja címet.
A rossz hangulat vitathatatlan oka George Bush. A megkérdezettek 31-37 százaléka vélekedik politikájáról pozitívan. A népszerűségvesztés fő oka az iraki háború, melyet időközben a nemcsak a lakosság kétharmada utasít el, de egyre több republikánus harcostárs is. A legismertebb közülük John Warner szenátor, a fegyveres erők bizottságának elnöke, aki egy iraki látogatást követően úgy vélekedett, az amerikai kormánynak ideje elgondolkodni a politikai irányváltáson. Mark Foley szexbotránya mellett nem csitul az egykori lobbista, Jack Abramoff ügye sem. Az elmúlt héten Bob Ney képviselő vallotta magát bűnösnek, a legújabban mind több vád fogalmazódik meg a republikánus pártelnök, Ken Mehlman ellen is.
Orbán Viktor: A nemzeti konzultációt töltsük ki minél többen! - videó