Folytatódik a Baranya megyei romák Svédországba vándorlása. Az eddigi százhuszonkét ember mellett csütörtökön és a hét végén újabb csoportok repülnek Malmőbe. A menedékkérelmet a svéd hatóságok elutasítják.
Húsz újabb roma indult Svédországba csütörtök reggel – értesült a TV2. Polgár Viktor külügyi szóvivő tegnap azt közölte, a menekülők saját elmondásuk szerint munkavállalási céllal, vagy politikai menedékjogot kérni mentek. A svéd hatóságok eddig 27 menedékkérelmet utasítottak el, jelentette ki Polgár Viktor. A külügyi szóvivő szerint a többi menedékjogot kérőt is elutasítják. A mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kovács István hangsúlyozta: a romák nem üldöztetés miatt, hanem a jobb élet reményében hagyták el az országot.
Szakképzettség nélkül?
A Pécs környéki településekről eddig mintegy 150 ember menekült el. A svéd bevándorlási hivatal szóvivője megerősítette: valóban olyan hírek kaptak lábra, amelyek szerint a menedéket kérőket lakás és munkahely várja érkezésükkor, ám ez az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem vonatkozik.
A Stockholmi Magyar Ház egyik vezetője, Markó László a Magyar Rádiónak elmondta: a magasan képzett szakembereknek érdemes Svédországban új életet kezdeni, ők gyorsan el tudnak helyezkedni. Akinek nincs szakképzettsége, az nagyon nehezen talál munkát.
Bizottság vizsgálná, mi áll a kivándorlás hátterében
Ad hoc bizottság felállítását kezdeményezte a helyzet kivizsgálására az etnikai fórum pécsi elnöke, aki szerint az ügy hátterében nem egyéni, hanem szervezett kezdeményezés áll, amelyet anyagi érdekek mozgatnak.
Fel kell tárnunk annak okait, miért indult el egyszerre ilyen sok roma Svédországba a jobb élet és munkalehetőségek reményében – mondta Várnai Márton. Úgy vélte: a probléma megoldása sürgető feladat, hiszen a romák nemcsak Baranyából, hanem az ország többi részéről is útra kelhetnek, s megeshet, Svédország kényszerből vízumkötelezettséget vezet be Magyarországgal szemben. Várnai Márton közölte: felveszi a kapcsolatot a Külügyminisztériummal, hogy külügyi szakemberekből és kisebbségi vezetőkből álló delegáció utazzon Svédországba és tájékozódjon az odautazott romák életkörülményeiről, kilátásaikról.
Kisebbségi vezetők kormányzati segítséget kérnek
Kisebbségi vezetők maradásra próbálták bírni a Svédországba készülő romákat egy Mohácson tartott csütörtöki fórumon, ahol volt, akit sikerült meggyőzniük, a többség azonban úgy döntött: mégis szerencsét próbál. Nem megoldás, hogy a kormány gazdasági intézkedéseire és a munkanélküliségre kivándorlással válaszolunk. Ezeket a problémákat helyben kell orvosolni – fogalmazott Csonka Sándor, a Lungo Drom baranyai alelnöke.
Kovács István, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy valaki szervezné a romák kiutazását. Maguktól mennek. A rendszerváltás előtt Svédországba disszidált ismerőseiktől hallották, hogy nekik jól megy a soruk. Ők az építőiparban és a vendéglátásban találtak állást, állampolgárságot is kaptak, de az útra most vállalkozóknak erre nincs esélyük – tette hozzá. A kisebbségi képviselők a fórumot követően elhatározták: levelet írnak a szociális és munkaügyi tárca vezetőjének, valamint a kancelláriaminiszternek, segítségüket kérve a helyzet megoldásához.
Svédországban nincsen hivatalos munkavállalási célú bevándorlási lehetőség
Fizetett hirdetésben próbálja visszatartani a Svédországba készülő romákat a budapesti svéd nagykövetség. A követség közleménye pénteken több olyan vidéki lapban megjelenik, ahonnan az elmúlt időben csoportok indultak Svédországba, hogy ott menedékjogot kérjenek – tudta meg az MTI Polgár Viktor külügyi szóvivőtől.
A hirdetés szövege leszögezi: „Svédországban nincsen hivatalos munkavállalási célú bevándorlási lehetőség„. Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, állampolgárai az unión belül nem jogosultak menedékjogra. A svéd közlemény hangsúlyozza: „Magyar állampolgárok nem kaphatnak menedékjogot Svédországban”.
Zámolyból Strasbourgba
A zámolyiak megkapták a menekültstátust
A legnagyobb visszhangot a zámolyi romák Franciaországba vándorlása váltotta ki. A 2000-es exodusban érintett 46 roma közül nyolcnak adta meg a menekültstátust a francia menekültügyi hivatal, amelynek döntését élesen bírálta az Orbán-kormány, mondván, a cigányság megsegítésére az állam minden korábbinál több pénzt, évi 9,2 milliárd forintot fordít. A zámolyiak otthonait 1997-ben életveszélyes állapotuk miatt az önkormányzat – nem hagyva időt a fellebbezésre – elbontatta. Az érintett családok a falu művelődési házába költöztek. Két év múlva a cigánysoron megöltek egy nem roma fiatalembert. A magyar igazságügyi hatóságok 2002-ben hiába kérték Franciaországot, hogy adják ki a halált okozó verekedésben való részvétellel gyanúsított két asszonyt. Később más települések romái is Strasbourgba mentek, de néhány napos franciaországi tartózkodás után visszatértek onnan. A Jane's Intelligence Digest című brit biztonságpolitikai folyóirat 2001-es cikke szerint felbujtóként az orosz titkosszolgálat is közreműködött a zámolyi romák kivándorlásában. a KGB-utódszervezet célja, hogy Magyarország kedvezőtlenebb színben tűnjön fel az EU-csatlakozási tárgyalásokon.
radio.hu
origo.hu
Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok
