Büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészségnél a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a magyar rendőrség állományába tartozó rendőrök, illetve rendőrruhát viselő személyek ügyében. Ezek a személyek az alapítvány szerint „ismét tömegesen követtek el bűncselekményeket és szegték meg a rendőrségre vonatkozó jogszabályi előírásokat Budapesten 2006. október 23-án, egy hónappal a 2006. szeptember 20–21-i, szintén számos rendőri túlkapással jellemezhető akciókat követően”.
A Gaudi-Nagy Tamás kuratóriumi ügyvezető és Zétényi Zsolt kuratóriumi elnök által jegyzett, 17 oldalas dokumentum részletesen taglalja, hogy a Btk. mely bekezdéseibe ütközik az október 23-án Budapesten sorra került, „példátlan erejű és méretű, megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata”.
Az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezni kívánó, gyülekezési jogukat gyakorló, erőszakos cselekményeket nem tanúsító emberekkel szemben gumilövedék, vízágyú, könnygázgránát, gyalogos és lovas rendőri egységek bevetésére került sor, számos súlyos sérülést okozva – emlékeztet az alapítvány, mely korábban sikeresen lépett fel a 2003. december 1-i gesztenyéskerti tüntetés feloszlatása ügyében. (Mint arról az MNO korábban beszámolt, a Legfelsőbb Bíróság november 22-én hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság jogerős, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által képviselt ügyben született döntését, amely megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei jogellenesen oszlatták fel a 2003. december 1-i gesztenyéskerti tüntetést. A Fővárosi Bíróság 125 ezer Ft perköltség megfizetésére kötelezte a BRFK-t.)
Október 23-án a bejelentett, békés megemlékezésről távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőinek tekintették őket, majd pedig több esetben előzetes felszólítás nélkül rontott a békés emberekre a közrendért felelős erőszakszervezet. A rendőrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait – idézi fel a történteket a jogvédők dokumentuma, mely szerint a rendőrség, illetve az ismeretlen elkövetők cselekményei kimerítik a Btk. 226.§ szerinti bántalmazás hivatalos eljárásban vétségét.
Megsértette saját szolgálati szabályzatát a rendőrség?
Sajnálatos módon különös bátorítást adhatott erre a rendőrök számára az, hogy egyikük egyenruháján sem volt a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 20. § (1) bekezdése által előírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk nagymértékben megnehezült – áll a feljelentésben.
A jogvédők többek közt a rendőrségi törvény (rtv.) és a Rendőrségi Szolgálati Szabályzat számos rendelkezését is idézik, amelyeket álláspontjuk szerint 2006. október 23-án nem tartottak be az intézkedő rendőrök. Ezek között szerepel a „2. § (1): A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.”
Szintén idézik a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendeletből: „51. § (2) A rendőr kényszerítő eszköz alkalmazása során a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti.”
Jogellenes fogva tartás, közösség elleni izgatás
2006. október 23-án Budapesten többen szabályszerűen bejelentett, 1989. évi III. törvény (gytv.) hatálya alatt álló tüntetésen kívántak volna részt venni, oda eljutni, illetve vettek ilyen rendezvényen részt, azonban ezen jogszerű magatartásuk kifejtése közben rendkívül agresszív, brutális, indokolatlan és megmagyarázhatatlan erőszakos fizikai támadás érte őket a rendőrség részéről – fogalmaz az alapítvány, rámutatva: „A Kossuth tér »műveleti területté« nyilvánítása jogellenes volt, mivel ott bejelentett és meg nem tiltott rendezvény tartása céljából tartózkodtak, illetve kívántak volna tartózkodni emberek, továbbá számosan részt szerettek volna venni az állami megemlékezéseken is.”
2006. október 23-án és 24-én több mint száz személy előállítására került sor, közülük sokakat őrizetbe vettek. Több esetben állapítható meg, hogy az előállítások, őrizetbe vételek minden reális alapot nélkülözve, puszta járókelőkkel, hazafelé igyekvőkkel szemben kerültek alkalmazásra, ezzel megvalósítva a Btk.228.§ szerinti jogellenes fogva tartás bűntettét, sőt annak többes minősített eseteit – fogalmaznak a jogvédők, akik feljelentésükben többek közt nagy mennyiségű, az interneten is elérhető videofelvételre is hivatkoznak.
Mivel a rendőrök számtalan esetben tökéletesen tisztában voltak vagy kellett volna hogy legyenek vele, hogy semmiféle büntetendő cselekményt nem követtek el, ennek ellenére elfogták és előállították őket, hogy eljárást indítsanak ellenük. Ezáltal megvalósult a hamis vádnak legalább a Btk. 234.§ szerinti gondatlan alakzata, de nem kizárt a 233.§ szerinti szándékos elkövetés sem. A 233.§ (2) bekezdése szerinti minősítő eredmény megvalósulása is sajnálatos módon valószínűsíthető több ügyben – mutatnak rá.
A számos jogszabályt idéző dokumentum – a teljesség igénye nélkül – arra is kitér, hogy „a békés, tüntető lakosság elleni fellépést elrendelő parancskiadók az alárendeltjeiket, valamint a feladatot végrehajtók egymást a tanúk beszámolói alapján nemegyszer szélsőséges hangnemben, stílusban és kifejezések használatával hergelték, uszították a tüntetők ellen, nemegyszer azok fizikai bántalmazására, megverésére szólítva fel. Ezek alapján álláspontunk szerint megvalósították a 269.§-a szerinti közösség elleni izgatást, mivel a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszítottak.
A feljelentésben olvasható: „több tanú állítja, hogy a rendőrök zászlóikat kitépték kezükből, földre dobták, megtaposták stb. Ezzel megtörtént a nemzeti jelképet illetően sértő, lealacsonyító cselekmény nagy nyilvánosság előtt, így elkövetők vonatkozásában – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg – a nemzeti jelkép megsértésének Btk. 269/A. § szerinti vétsége.
Szabad-e a Dunába dobni?
A rendőrök által megvalósított azon cselekmények, hogy nemegyszer ártatlan, békés pusztán éppen jelen lévő járókelőkre, öregekre, nőkre, fiatalokra, gyerekekre támadtak, ez olyan kihívóan közösségellenes erőszakos magatartás volt részükről, mely nemcsak hogy alkalmas volt rá, hanem ténylegesen megbotránkozást és riadalmat keltett másokban, így azon rendőrök esetében, akik súlyosabb bűncselekményt nem is valósítottak meg, a Btk. 271.§ szerinti garázdaság vétségét mindenképpen; tekintettel arra azonban, hogy a rendőrök csoportosan jártak el, és a rendőrség fellépése a köznyugalmat súlyosan megzavarta, így a cselekmény bűntetti minősített esete is megállapítható.
A feljelentés többek közt honlapunk cikkére hivatkozik, megadva annak URL címét: „Mint arról a Magyar Nemzet Online is beszámolt, egy lánynak az igazolványait az őt igazoltató – és bántalmazó – rendőrök a Dunába dobták. Ezzel megvalósították a Btk. 277.§ (1) bekezdésében foglalt visszaélés okirattal vétségét. (http://www.mno.hu/index.mno?cikk=380784)”
Hivatalos személy, illetve közfeladatot ellátó személy bántalmazása
„A fentieken túl köztudott, hogy a rendőrök bántalmaztak egy közismert országgyűlési képviselőt, Révész Máriuszt, ezzel – mivelhogy a Btk. 137.§ 1 a) pontja értelmében a sértett hivatalos személynek minősül – megvalósították a Btk. 229.§ szerinti hivatalos személy elleni erőszak bűntettét. Tekintettel arra pedig, hogy a tömeggel szemen fellépő rendőrök több ezren voltak az utcákon, az egyes akciókban, bántalmazásokban mindig egy legalább 3 fős csoport vett részt, emellett az ellenállás leküzdésére a rendőrök élet kioltására alkalmas eszközt tartottak maguknál – bizonyítja ezt az életveszélyes sérültek száma – ezekre tekintettel a tényállás többes minősített esetét követték el” – vélik a jogvédők, hozzátéve: a parancskiadók, illetve az akciók irányítói a bűncselekmény 229.§ (3) bekezdése szerinti „csoportvezetői” minősített eset elkövetői.
A rendőrök két papot, köztük Vértesaljai László jezsuita szerzetest is megverték (aki bárki számára felismerhetően papi ruhában volt). Ezekre tekintettel pedig a 137.§ 2. j) pontja és 230.§-a alapján megvalósították a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét – állapítják meg.
„A rendőrök részéről alkalmazott technikai kényszerítő eszközök, lőfegyver – gumilövedék és könnygázgránát – alkalmazása során megszegték a foglalkozásuk szabályait, nevezetesen hogy mindkét eszközzel gyakorta fejmagasságban és közelről lőttek, ezzel mások életét, testi épségét, egészségét közvetlen veszélynek tették ki, megvalósítva a Btk. 171.§-ban foglalt tényállást. A vipera megnevezésű, ólomfejes fémbot rendőri intézkedés keretében történő használata, továbbá kövek rendőrök által a tüntetők felé történő dobálása szintén megvalósította ezt a cselekményt – így a jogvédők.
A törvényes rend betartása álláspontunk szerint nemcsak az állampolgárok, hanem rendvédelmi szervek tagjainak is a kötelezettsége, és különösen alkalmasak az ilyen rendőri túlkapások arra, hogy a rendvédelmi szervekkel szembeni társadalmi bizalmat aláássa, megrongálja, ezért erre is különös tekintettel kérjük T. Ügyészséget a büntetőeljárás megindítására és lefolytatására – indítványozza a Nemzeti Jogvédő Alapítvány.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
