Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Jobbra tolódás Franciaországban címmel foglalkozik a gallok radikalizálódását mutató közvélemény-kutatásokról. Már csak minden harmadik francia tartja „elfogadhatatlannak” a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen politikai gondolatvilágát. Négy hónappal az elnökválasztások előtt a TNS-Sofres közvélemény-kutató intézet igazolta, hogy a választók egyre jobban elfogadják Le Pen elképzeléseit. 1997-ben a franciák fele határozottan visszautasította Le Pen politikai gondolatvilágát.
Most a válaszadók 26 százaléka teljesen egyetért a radikális Nemzeti Front követeléseivel. Ide tartozik az EU-ból történő „kilépés”, a bevándorlási tilalom, a született franciák „preferálása”, valamint a francia piac védelme vámokkal és beviteli tilalmakkal.
Különösen magas az egyetértés Le Pen ama kijelentésével, miszerint Franciaországban túl sok a bevándorló. A megkérdezettek 59 százaléka válaszolt igennel a fenti kérdésre, s 46 százalék kijelentette, hogy a külföldiek magas számaránya miatt már nem érzik magukat „otthon” Franciaországban.
39 százalékuk véli úgy, hogy elkerülhetetlen a visszatérés a hagyományos értékekhez, mint a fegyelemhez és a tekintélyhez, egyharmaduk elfogadja Le Pennek az elővárosi gettók válságának szociális értelmezéséről gyakorolt kritikáját, 32 százalék hatékonyabb belügyi és igazságügyi politika iránti követelését és 29 százalék osztja a „politikai osztályról” általánosságban kialakított lesújtó véleményét.
Le Pen elgondolásainak elfogadása egyre szélesebb körre jellemző, annak ellenére, hogy a párt nem jutott be a parlamentbe. A Nemzeti Front diabolizálásának stratégiája – amellyel a 2002-es elnökválasztás első fordulójában elért sikere után eredményesen terelték a baloldali választókat Chirac táborába – egyre kevésbé hatékony. A franciák 30 százaléka úgy véli, Le Pen nem jelent veszélyt a francia demokráciára.
A közvélemény-kutatást készítők úgy vélik, a politikai közgondolkodás általános „lepenizálódása” nem jelenti automatikusan, hogy Le Pen a következő választásokon több szavazatot fog kapna, a TNS-Sofres 2007 áprilisában is a voksok 13 százalékára számíthat. A CSA közvélemény-kutató intézet 17 százalékot is el tud képzelni. A 78 esztendős Le Pen jelenleg azzal foglalkozik, hogy elnöki indulásához szükséges támogatást megszerezze. Egyúttal azt panaszolta, hogy a polgári jobboldal obstrukciós politikát folytat vele szemben, mert szeretné megakadályozni indulását az elnökválasztáson.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lapban Susanna Bastaroli és Wolfgang Böhm Így fékezi az unió a bővítést című cikkében foglalkozik az uniós csúcsot megelőző brüsszeli hangulattal.
„A következő uniós bővítésről nem a diplomaták, hanem a polgárok fognak dönteni” nyilatkozta José Barroso az unió bizottságának elnöke. Aki a ma kezdődő uniós csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy egyelőre addig nem lesz új EU-bővítés, amíg az unió lakosságában meglévő szkepszist nem sikerül eloszlatni. Hogy a hangulatot közvélemény-kutatással, vagy népszavazással kívánja tesztelni, azt Barroso az olasz La Stampának adott interjújában nyitva hagyta.
Engedve az elbizonytalanodott polgárok nyomásának, az unió
állam és kormányfői csütörtök este arról tárgyaltak miként fékezhetnék újabb tagállamok felvételét. A viták középpontjában az unió felvételi képességének kérdése állt. A viták elsődlegesen technikai kérdések körül forogtak, nevezetesen melyik reformok elkerülhetetlenek, hogy egyáltalán újabb tagállamok felvételére lehessen gondolni?
Így az újabb bővítéseknek már meg kell teremteni a pénzügyi és jogi keretfeltételeit. Ami az unió új pénzügyi keretszerződését, valamint egy új uniós megállapodást feltételez. Egy olyan előkészítetlen bővítés, mint ami Bulgária és Románia felvételékor megtörtént, nem ismétlődhet meg még egyszer. A tagjelöltek sokkal szigorúbb feltételeket kell teljesítenie, belső reformjait már a belépés előtt be kell fejeznie: 2010 előtt biztosra vehető, hogy nincs újabb bővítés.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Eichel további 7000 eurót szeretne kasszírozni című cikkében foglalkozik a saját szociális helyzete iránt komoly érzékenységet mutató SPD politikus bírósági keresetével.
A kasseli közigazgatási bíróság megerősítette azt a hírt, miszerint Hans Eichel (SPD) volt szövetségi pénzügyminiszter márciusban keresetet nyújtott be Hessen tartomány ellen és júliusban Kassel városa ellen. Eichel ez utóbbi helyen 1975 és 1991 között főpolgármesterként tevékenykedett.
Eichel Kasseltől összesen 5131 eurót szeretne kasszírozni, míg a 64 éves politikus a tartománytól 2495 eurónyi kiegészítő nyugdíjat. (Eichel 1991–1999 között hesseni miniszterelnökként tevékenykedett.)
Jelenleg Eichel lapinformációk szerint a Bundestag képviselőjeként 7009 eurót, valamint miniszteri nyugdíjának ötödét keresi, így nagyjából havonta 8000 euróra (2,13 millió forintra) számíthat. Ezt szeretné majdnem megduplázni.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
