Az osztrák elemzők és publicisták nem mulasztották megemlíteni, az október 1-i választásokat követően a vontatottan haladó kabinetalakítási tárgyalások felgyorsulásának egyik meghatározó oka, hogy az ország jól elvolt az ügyvezető kormányával is. Élesebb szemű elemzők azt is megjegyezték, hogy a leendő, Alfred Gusenbauer (SPÖ) vezette kabinet létét az alternatíva hiánya, illetve a politikai zsákmányszerzés logikája igazolta. Az ÖVP – éppen úgy, mint az SPÖ – jobban félt az ellenzéki szereptől és a megismételt választástól, mint egy az elveik feladása mellett megkötött nagykoalíciótól. A két párt élesen eltérő választási ígéreteiből ugyanis képtelenség lett volna egy legalább részben konzisztens kormányprogramot összeállítani.
Nem véletlen, hogy az SPÖ ifjúsági szervezete saját kancellárja ellen tüntet a parlament előtt, az „oktatás ellopásával” megvádolva Gusenbauert. Az ifjú szocialistákat vélhetően nemcsak a harsány kampányígéretek gyors és elvtelen feladása háborította fel, hanem az a tény, hogy a korábban oly hevesen ellenzett tandíj ügyében most megkötött formális kompromisszumot a kijelölt kancellár, mint az emberiség szociális juttatás történetének mérföldkövét ünnepelte.
Az új politikai környülállás igazi vesztese Jörg Haider, aki az elmúlt hét esztendőben eredményesen revolverezte a Wolfgang Schüssel vezette kormányokat. Amennyiben tényleg megalakul a nagykoalíció – az utolsó pillanatban a zöldek megismételték korábbi ajánlatukat, hajlandóak lennének egy ideig egy kisebbségi kormányt alakítani az SPÖ-vel –, akkor az osztrák politikai élet egykori fenegyereke körül végleg megfagyhat a levegő. S ebben az esetben aligha lesz esélye 2009-es újraválasztásának.
origo.hu
Magyar Péter eltűnt, nem jelent meg a meghirdetett programján
