Káosz Brüsszelben: egyik nap lehetetlen, másnap már cél Ukrajna 2027-es csatlakozása

Fordulat látszik Brüsszel részéről Ukrajna EU-csatlakozását illetően. Míg az Európai Bizottság bővítési biztosa, Marta Kos egy hónapja még kizártnak nevezte a 2027-es tagságot, a napokban már a tárgyalások teljes megnyitását sürgette. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok újabb bizonytalanságot hozhatnak.

Káosz Brüsszelben: egyik nap lehetetlen, másnap már cél Ukrajna 2027-es csatlakozása Forrás: AFP

Marta Kos szerint Ukrajna nem válhat az unió teljes jogú tagjává 2027 elejére Fotó: AFP

Az akkori beszámolók szerint a 2022-ben megadott tagjelölti státus óta Brüsszel kulcsreformokat,

• köztük az igazságszolgáltatás átalakítását, 
• az alkotmánybíróság reformját, 
• a korrupcióellenes intézkedéseket, 
• az oligarchák befolyásának visszaszorítását és 
• a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét követelt Kijevtől. 

Ezek közül több területen – különösen a jogállamiság, a bírói függetlenség és az antikorrupciós intézmények működése terén – az Európai Bizottság jelentései és a biztosok nyilatkozatai szerint jelentős hiányosságok maradtak – írja a lap. Kos pedig sajtóhírek szerint 2025–2026-ban több levélben és nyilvános felszólalásban sürgette az ukrán parlamentet a függőben lévő törvényjavaslatok elfogadására, amelyek az uniós pénzügyi támogatás és a tárgyalások előrehaladása szempontjából kulcsfontosságúak. 

Bár a biztos elismerte, hogy Ukrajna a háborús körülmények ellenére is jelentős előrelépéseket tett (például a 68 legfontosabb reformból 63-at megvalósított), a folyamatot továbbra is szigorú feltételrendszerhez köti.

Marta Kos 180 fokos fordulata Fotó: AFP

Marta Kos 180 fokos fordulata

A Tűzfalcsoport felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben észrevehető a jelentős hangsúlyváltás Kos kommunikációjában. Április 22-én, az EU–Ukrajna Business Summiton a biztos arra szólította fel az uniós országokat, hogy júniusig nyissák meg teljesen az ukrán csatlakozási tárgyalások összes klaszterét. 

Minden készen áll… remélem, hogy nagyon hamar elkezdhetjük, akár a ciprusi elnökség alatt az első klasztert

– mondta a Kyiv Independentnek. Hozzátette, hogy Ukrajna és Moldova kész az összes hat klaszter hivatalos megnyitására, ahogyan az EU is az. Kos április 20-22. körül többször méltatta Ukrajna reformtempóját: az ország 87 százalékos teljesítménnyel a második helyen áll (Moldova mögött), messze megelőzve például Szerbiát. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a háborús körülmények ellenére is jelentős előrelépés történt, és sürgette az uniós tagállamokat a gyorsabb döntéshozatalra. A lap szerint

a pálfordulás hátterében egyértelműen Magyarország áprilisi választási eredménye állhat, Orbán Viktor kormánya vereséget szenvedett, és a várhatóan májusban hivatalba lépő, Európa-pártibb Magyar Péter-féle kormány nem fog vétózni az ukrán tárgyalások folytatása ellen. 

Kos ez utóbbit már mint „nagy győzelem Európának”-ként aposztrofálta, és egyértelműen összekapcsolta a magyar változással az ukrán integrációs folyamat felgyorsulását – jegyzi meg a szerző.

Borítókép: Marta Kos és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)