Al-Alam
Nyugat-Szahara sorsáról tanácskozik jövő héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa – írja a rabati napilap. Az ENSZ-en belüli diplomáciai források szerint nemrég a két észak-afrikai vitás fél, vagyis Marokkó és a nyugat-szaharai függetlenségért küzdő Polisszárió – a nyugat-szaharai ellenállási mozgalom – képviselői javaslatot nyújtottak be a nemzetközi szervezet főtitkárához, hogy megoldják az évek óta húzódó válságot. Minderre azután került sor, hogy az utóbbiak elutasították a rabati előterjesztést, ami Marokkón belül autonómiát ígért a szaharaiaknak.
A megkeresésre válaszul Ban Ki Mon felkérte a BT-t, hogy foglalkozzon érdemben az üggyel. Emellett felhívta a figyelmet a térségben állomásozó nemzetközi csapatok kiemelkedő szerepére. A békefenntartók 1991 áprilisa óta tevékenykednek a Szaharában, de mandátumuk e hónap végén lejár. Mivel nélkülük a stabilitás nehezen lenne fenntartható, Ki Mon kérte, hogy kinevezésüket még legalább hat hónappal hosszabítsák meg. A várakozások szerint a jövő héten összeülő BT a tárgyalások fontosságát emeli majd ki.
Dzsarídat Ukáz
Olasz-szaúdi csúcs zajlott tegnap az arab állam fővárosában –közli a szaúdi napilap. A találkozónak kettős célja volt, az egyik a két ország kapcsolatainak elmélyítése, a másik pedig az, hogy Olaszország elősegítse Szaúd-Arábiának a térségben betöltött vezető szerepének megszilárdulását. Romano Prodi egy sajtótájékoztató keretében számolt be a találkozón elért eredményekről.
A két országnak sikerült tisztáznia több, mindkét fél számára egyaránt fontos kérdést, mint például a palesztin béke ügye vagy Irak, illetve Irán helyzete. Olaszország miniszterelnöke arról biztosította is arab partnerét, hogy kormánya elszántan támogatja a rijádi csúcson megfogalmazott béketörekvéseket.
A libanoni válsággal kapcsolatban pedig közös akciótervet állítottak össze, melyben komoly szerepet szánnak Szíriának is. Közösen meghatározták a rendezés szempontjából fontos lépések sorrendjét, amely három nagyobb egységből áll. Az első a volt libanoni miniszterelnök halálát kivizsgáló nemzetközi bíróság felállítása. A második lépcsőben létre kellene hozni egy nemzeti egységkormányt, ami előkészítené az utolsó fázist, vagyis egy új elnöki választás kiírását. Ennek megvalósításához azonban először a feleket tárgyalóasztalhoz kellene ültetni, valamint Szíriát, Izraelt és az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió küldötteit.
Al-Usbua
Tizenöt év börtönre ítéltek egy egyiptomi származású kanadai állampolgárt, a 31 éves Muhammad Ganím al-Itárt, akit a Nemzetbiztonsági Bíróság kémkedés vádjában bűnösnek talált – írja a kairói ellenzéki hetilap. A megfogalmazott vádak szerint al-Itár, 3 Moszad-ügynökkel együttműködve (akiket a bíróság távollétükben szintén 15 év börtönre ítélt), kanadai és törökországi tartózkodása alatt Izrael javára kémkedett hazája állampolgárai után. Az átadott információkért cserébe pedig 56 ezer dollárt fogadott el.
Al-Itár védője szerint azonban az ítélet egy koncepciós per eredménye. Ezt bizonyítja az is, hogy a kairói ügyészség védence beismerő vallomásán kívül nem rendelkezik más, kézzel fogható bizonyítékkal. A vallomással kapcsolatosan pedig az elítélt kijelentette, hogy azt a Nemzetbiztonsági Szolgálat fenyítés árán csikarta ki tőle. A védőügyvéd kezében a Fellebviteli Bíróság állásfoglalásával, mely szerint a beismerő vallomás kétes hitele révén nem elegendő a bizonyíték, a köztársasági elnökhöz fordul, hogy semmisítse meg az ítéletet.
A per leginkább politikai üzenete miatt érdekes. A tárgyaláson résztvevő megfigyelők szerint mindez nem más, mint jelzés Tel-Avivnak, hogy az egyiptomi nemzetbiztonsági hivatal éberen őrködik. Az ellenzéki sajtó véleménye pedig az üggyel kapcsolatban az, hogy az ítéletet hozó bíró a kormányzati újságok által indított hadjárat eredményeként és a felhergelt közvélemény lecsillapítására döntött elmarasztalóan.
ETO FC
A svédek botrányt kiáltanak a Győr ellen, kiakadtak a magyar „karriergyilkosra”
