Ötödik alkalommal jelent meg a „Jelentés a magyar közoktatásról” című könyv. Az anyag az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával készül az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében. Célja, hogy átfogó képet adjon a magyar közoktatási rendszerben zajló folyamatokról, a rendszert érő kihívásokról és a kormányzati politika ezekre adott válaszairól az elmúlt három-négy évre visszatekintve.
Szinte már közhelynek számít, hogy a magyar közoktatás az elmúlt húsz évben a reform állapotában létezik. A kötet egyik szerkesztője, Halász Gábor bevezetőjében leírja, hogy a rendszer legtöbb szereplőjének az elmúlt években is alapvető élménye maradhatott az instabilitás és az átmenetiség érzése, s annak ellenére, hogy kormányzati megbízásból született a tanulmánykötet, a közoktatás elmúlt éveit „modernizációs hullámként” jellemzi.
Minőség és eredményesség?
Az elmúlt években számos tanulói teljesítménymérést végeztek Magyarországon, és mind a hazai, mind a nemzetközi vizsgálatok esetében a diákok egyénenként töltenek ki különböző kompetenciákat, képességeket, tudást mérő teszteket, amelyekhez a kutatók osztály-, illetve iskolai szintű jellemzőket csatolnak, majd összetett módszertani eszköztárral elemeznek. A legismertebb ezek közül a PISA (Programme for International Student Assessment – nemzetközi tanulói értékelés program) vizsgálatok. Ezek szerint a magyar tanulók 20-40 százaléka nem vagy csak kevéssé rendelkezik a mindennapokban való eligazodáshoz szükséges legalapvetőbb képességekkel, azaz az egyes évfolyamokon és műveltségi területeken belül az 1-es vagy ez alatt, a leggyengébb szinten teljesít.
Matematikai műveltségből és olvasás-szövegértésből a PISA-vizsgálatokban a nemzetközi átlag alatt, míg természettudományos műveltségből és a problémamegoldás terén a nemzetközi átlag körül teljesítettek a magyar tanulók.
A PISA-felmérésben részt vevő országok között az iskolák közötti teljesítménybeli különbségek mértéke, közvetlenül Törökország mögött, a magyar oktatási rendszerben a második legnagyobb.
Magyarországon befolyásolja legnagyobb mértékben a szülők iskolai végzettsége és egyéb családi háttérjellemzője a tanulók iskolai teljesítményét.
Pedagógusok: öregedő, elnőiesedő szakma
Az elmúlt években egyre meggyőzőbb kutatási eredmények szolgáltak arról, hogy a tanulói teljesítmények alakulását – az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül – elsősorban a tanárok minősége határozza meg. A magyar pedagógusszakmát érintő legjelentősebb változás a közalkalmazotti béremelés volt. A tanulmánykötetben is közölt adatok szerint a tanárok átlagos fizetése 2003-ban érte el a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak átlagos keresetét, azóta viszont ez a viszonyítási arány rohamosan romlik és mára elérte a béremelés előtti állapotot. A tanulmány szerint 1999 és 2005 között a pedagógusok nemek szerinti megoszlása tovább tolódott a nők javára. A nők aránya a szakképzett pedagógusok között 76 százalékról 83 százalékra, az alapfokú oktatásban 86 százalékról 87 százalékra, a középfokon pedig 46,9 százalékról 63 százalékra nőtt a vizsgált időszakban. A pályakezdő, 29 év alatti pedagógusok között az átlagosnál is nagyobb a nők aránya, ami a pálya elnőiesedésének továbbfolytatódását vetíti előre. Az adatok tanúsága szerint a pedagógusok kor szerinti összetétele az 1990-es évek elején kedvezőbb volt Magyarországon, mint az európai uniós vagy az OECD-országok nagy részében, napjainkra azonban ez az arány megfordult.
Alulfinanszírozottság
A „Jelentés” adatai szerint az oktatásra fordított állami pénzek összege 2003 óta folyamatosan csökken. A nemzeti össztermékből (GDP) oktatásra fordított kiadások arányának vizsgálatával megállapítható, hogy más országokhoz képest, a gazdasági lehetőségeinket figyelembe véve, többet vagy kevesebbet fordítunk közoktatásra. Az összehasonlító adatok tanúsága szerint a GDP arányában Magyarország az OECD-országok átlaga alatt költ az oktatásra.
A tanulmány elérhető az Országos Közoktatási Intézet honlapján (www.oki.hu).
Nagyapa hölgyismerőse és a gellérthegyi lakás – Magyar Péternek nem volt szüksége kedvezményes hitelre
