Lesújtó jelentés a közoktatásról

Az elmúlt évek adatai szerint romló tanulói teljesítmények, elszegényedő, öregedő és elnőiesedő pedagógustársadalom, valamint alulfinanszírozottság jellemzi a magyar közoktatást. A most megjelent „Jelentés a magyar közoktatásról” tanulmánykötet nem igazolja az oktatási kormányzat elmúlt években folytatott tevékenységét.

2007. 04. 21. 7:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ötödik alkalommal jelent meg a „Jelentés a magyar közoktatásról” című könyv. Az anyag az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával készül az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében. Célja, hogy átfogó képet adjon a magyar közoktatási rendszerben zajló folyamatokról, a rendszert érő kihívásokról és a kormányzati politika ezekre adott válaszairól az elmúlt három-négy évre visszatekintve.

Szinte már közhelynek számít, hogy a magyar közoktatás az elmúlt húsz évben a reform állapotában létezik. A kötet egyik szerkesztője, Halász Gábor bevezetőjében leírja, hogy a rendszer legtöbb szereplőjének az elmúlt években is alapvető élménye maradhatott az instabilitás és az átmenetiség érzése, s annak ellenére, hogy kormányzati megbízásból született a tanulmánykötet, a közoktatás elmúlt éveit „modernizációs hullámként” jellemzi.

Minőség és eredményesség?

Az elmúlt években számos tanulói teljesítménymérést végeztek Magyarországon, és mind a hazai, mind a nemzetközi vizsgálatok esetében a diákok egyénenként töltenek ki különböző kompetenciákat, képességeket, tudást mérő teszteket, amelyekhez a kutatók osztály-, illetve iskolai szintű jellemzőket csatolnak, majd összetett módszertani eszköztárral elemeznek. A legismertebb ezek közül a PISA (Programme for International Student Assessment – nemzetközi tanulói értékelés program) vizsgálatok. Ezek szerint a magyar tanulók 20-40 százaléka nem vagy csak kevéssé rendelkezik a mindennapokban való eligazodáshoz szükséges legalapvetőbb képességekkel, azaz az egyes évfolyamokon és műveltségi területeken belül az 1-es vagy ez alatt, a leggyengébb szinten teljesít.
Matematikai műveltségből és olvasás-szövegértésből a PISA-vizsgálatokban a nemzetközi átlag alatt, míg természettudományos műveltségből és a problémamegoldás terén a nemzetközi átlag körül teljesítettek a magyar tanulók.
A PISA-felmérésben részt vevő országok között az iskolák közötti teljesítménybeli különbségek mértéke, közvetlenül Törökország mögött, a magyar oktatási rendszerben a második legnagyobb.
Magyarországon befolyásolja legnagyobb mértékben a szülők iskolai végzettsége és egyéb családi háttérjellemzője a tanulók iskolai teljesítményét.

Pedagógusok: öregedő, elnőiesedő szakma

Az elmúlt években egyre meggyőzőbb kutatási eredmények szolgáltak arról, hogy a tanulói teljesítmények alakulását – az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül – elsősorban a tanárok minősége határozza meg. A magyar pedagógusszakmát érintő legjelentősebb változás a közalkalmazotti béremelés volt. A tanulmánykötetben is közölt adatok szerint a tanárok átlagos fizetése 2003-ban érte el a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak átlagos keresetét, azóta viszont ez a viszonyítási arány rohamosan romlik és mára elérte a béremelés előtti állapotot. A tanulmány szerint 1999 és 2005 között a pedagógusok nemek szerinti megoszlása tovább tolódott a nők javára. A nők aránya a szakképzett pedagógusok között 76 százalékról 83 százalékra, az alapfokú oktatásban 86 százalékról 87 százalékra, a középfokon pedig 46,9 százalékról 63 százalékra nőtt a vizsgált időszakban. A pályakezdő, 29 év alatti pedagógusok között az átlagosnál is nagyobb a nők aránya, ami a pálya elnőiesedésének továbbfolytatódását vetíti előre. Az adatok tanúsága szerint a pedagógusok kor szerinti összetétele az 1990-es évek elején kedvezőbb volt Magyarországon, mint az európai uniós vagy az OECD-országok nagy részében, napjainkra azonban ez az arány megfordult.

Alulfinanszírozottság

A „Jelentés” adatai szerint az oktatásra fordított állami pénzek összege 2003 óta folyamatosan csökken. A nemzeti össztermékből (GDP) oktatásra fordított kiadások arányának vizsgálatával megállapítható, hogy más országokhoz képest, a gazdasági lehetőségeinket figyelembe véve, többet vagy kevesebbet fordítunk közoktatásra. Az összehasonlító adatok tanúsága szerint a GDP arányában Magyarország az OECD-országok átlaga alatt költ az oktatásra.

A tanulmány elérhető az Országos Közoktatási Intézet honlapján (www.oki.hu).

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.