Az Alkotmánybíróság (AB) úgy indokolta döntését, hogy „a kérdés nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének”. Az indoklás szerint ugyanis „nem világos, hogy eredményes népszavazás esetén az Országgyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terhelte volna, és az sem, hogy milyen forrásból kellett volna biztosítani a vendéglátóüzletekben a sört”.
Két alkotmánybíró egyéb indoklást is fűzött a döntéshez. Kiss László – akihez Lenkovics Barnabás is csatlakozott – azt írta: az indítványozó rosszhiszemű volt, mert olyan kérdés hitelesítését kérte, amely eltéríti az alkotmányos szerveket és a népszavazás intézményét munkájuk „alkotmányos, rendeltetésszerű gyakorlásától”. Kiss László hozzátette: nem állt volna távol tőle, ha a testület ebben az esetben élt volna azzal a lehetőséggel, hogy az eljárás költségeit felszámítja az indítványozónak.
Az alkotmánybírák leszögezték: alapvető követelmény, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. A testület határozatában rögzítette azt is, hogy „a jövőben az egyértelműség részének tekinti azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan”.
(origo.hu)
görögország
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
