Esztergom kulturális értékeinek népszerűsítése, a magyar bor méltó rangjának visszaszerzése, a Kárpát-medence borászati örökségének feltárása és terjesztése – több nemes cél és érdek ötvöződik a Prímási Borrend felvállalt missziója mögött. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pénteken sajtótájékoztatón bejelentette: a borrend célja a Vinum Primatis márkanév alatt a magyar minőségi borászat támogatása.
A sajtótájékoztatón részt vevő Tarsoly Csaba, a Questor Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a Vinum Primatis Borászati Zrt.-ben cége 50, az Incoronata (a Mátyás-templom kulturális központja) szintén 50 százalékban tulajdonos. A Questor részt vesz az esztergomi Setétkapu-pincerendszer hasznosításában, nyereségét a pincerendszer felújítására kívánja fordítani. A pincerendszer helyt adna a Prímási Borrend üléseinek, bemutatná a magyar szőlészet és borászat emlékeit, történetét. A pincerendszer egy harmadik részében, az úgynevezett Prímás Pincében a magyar gasztronómia hagyományainak megfelelő éttermet működtetne. Ugyanott Molnár József, a Vinum Primatis Zrt. vezérigazgatója, a borrend titkára kifejtette: a teljes Kárpát-medence minőségi borait meg kell ismertetni. A sajtóeseményen részt vett Béres József, a Béres Zrt. elnöke is, aki rámutatott: felvállalt céljuk, hogy a magyar borok Európában ne a boltok negyedik-ötödik, hanem legfelső polcain foglaljanak helyet; ennek megfelelően céljuk nem a mennyiségi, hanem a minőségi bortermelés előmozdítása.
Szent Adalbert és a szovjet megszállás
Erdő Péter emlékeztetett: amikor 2003. január 11-jén átvette az esztergomi egyházmegye vezetését, a polgármester köszöntőjében azt mondta: tőle várják el, hogy az esztergomi városi életnek, kulturális értékeknek valamifajta rehabilitációját kezdeményezze. Az egyházmegyének komoly kulturális hagyományai, gazdagsága van a megye területén – fogalmazott Erdő. Budapest után a legnagyobb történeti, kulturális gyűjtemény található Esztergomban, ami sokak számára meglepő, hiszen ezek a gyűjtemények igen sokáig nem voltak hozzáférhetők a nagyközönség számára. Turisztikailag sem volt mindez úgy prezentálva, ahogy a kor igényeinek megfelel – fejtette ki az egyházi vezető.
Többéves munka kezdődött, melynek során felújították az egykori nagy szeminárium épületét, a Hild József-féle épületet sokáig a szovjet hadsereg használta katonai kórháznak. Hosszas felújítási munkákat követően az épületben működik az úgynevezett Szent Adalbert Központ. A szent nevét viselte az 1006-ban épített szent istváni székesegyház is, másrészt Szent Adalbert személyisége, mint Erdő fogalmazott, „áttekint a Dunán is, összeköti a lengyel, a magyar, a szlovák, a cseh és más népeket, akiknek körében ő működött, akik őt tisztelték”. A felújított központban található jelenleg a hittudományi főiskola, annak régi könyvtárával együtt, szintén itt működik a pedagógiai főiskola egy része és a keresztény múzeumnak egy része is. Ez a részleg a barokk egyházi művészetet fogja bemutatni. Alatta helyezkedik el az elmúlt ötven évben alig hozzáférhető Káptalan Levéltár. Ez a gyűjtemény körülbelül 100 tonna középkori és kora újkori dokumentumot tartalmaz, melyek most már korszerű és kutatható formában várják az érdeklődőket. A gyűjteménynek számos, a szlovákiai történészek érdeklődésére számot tartó vonatkozású dokumentuma is van. Ugyanebben az épületben „konferencia-, lelkiségi és kulturális központot” is létrehoztak, amely 600 főig különböző kongresszusok megtartására is alkalmas. A konferenciaközpontot egy európai uniós pályázat segítségével a legkorszerűbb elektronikai követelményeknek is megfelelővé tették.
Megkezdődött a városban található többi egyházi gyűjtemény feltárása is, illetve elektronikus összekapcsolásuk a Szent Adalbert Központtal, ahol egy közép-európai kutatócsoport is működik, melynek keretében a közös történelmünkkel foglalkozó hazai és külföldi kutatók működnek együtt. A kongresszusi háttér miatt a központnak egy szállóhelyisége is működik. Erdő úgy vélte: jelentős vonzerőt jelent mind a konferenciaturizmus, mind a kulturális rendezvények látogatói számára ez a hely.
Ismét a magyar boroké a pince
Erdő Péter a prímási pincerendszer történetéről elmondta, 2006. szeptember 2-ig a pincerendszer nagy részébe nem lehetett bemenni, azt ugyanis korábban mint katonai, később mint építési területet lezárva tartották. A 2500 négyzetméteres föld alatti rendszert az 1800-as években építették a különböző javadalmi területekről érkező prímási borok tárolására. – Úgy gondoltuk, a pincerendszer legjobb hasznosítása, ha a városközpont kulturális és történelmi értékeinek bemutatásához és az esztergomi turizmus színvonalának emeléséhez kötjük – fejtette ki a bíboros. Az egyházmegyének most már nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést, ám a magyar borászat színe-java évek óta meg-megjelenik Esztergomban egy „Szent János-áldásra”. Korábban ezt a katolikus egyház egyik püspöke végezte, a tavalyi évben Erdő Péter személyesen vette át ezt a feladatot, és meghívta a bortermelőket, látogassák meg a pincerendszert. A meghívottak úgy vélték: jó ötlet lenne, ha a Magyar Borok Házához hasonlóan borvidékenként bemutatnák hozzáértő magyarázattal a turistaközönségnek legjobb boraikat, és lehetőség nyílna azok megvásárlására is.
Az egyházmegye tulajdonában van a pincerendszer, ez is keretet adott a Prímási Borrend megalapításához. Erdő Péter a most megalapított rendről elmondta: ez egy társadalmi szervezet, nem gazdálkodó, nem nyereségorientált, s azt a célt tűzi maga elé, hogy erkölcsileg támogassa azt a tevékenységet, amely a minőségi magyar bortermeléssel függ össze. A borrend soraiba közismert személyiségeket hívtak meg. Kérdésekre válaszolva Erdő többek közt felsorolta Julius Janus érsek, apostoli nuncius, Baldauf László, a CBA elnöke, Béres József, a Béres Zrt. elnöke, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, Demján Sándor, a TriGránit Zrt. elnöke, báró Gelsey Vilmos, a Richter Gedeon Nyrt. igazgatótanácsának elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Tarsoly Csaba és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevét is. Elmondta: sokan pozitív visszajelzést adtak a kezdeményezésre.
A borrend a tájékoztatón bemutatott két általuk ajánlott terméket is, egy tokaji 6 puttonyos aszút és egy termelő egri cabernet francját.
origo.hu
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról
