Nemcsak a jövő év végéig, hanem egészen 2011-ig megszabná a kormány a költségvetés keretszámait – derül ki a 2008-as büdzsé tervezési köriratából, amelyet tegnap tett közzé a Pénzügyminisztérium (PM). Ha formálisan nem is, ezzel a lényeget tekintve hároméves költségvetést készít a kormány. A többéves tervezés előnyeit hosszan taglaló dokumentumban már nyoma sincs azoknak az érveknek, amelyekre alapozva az MSZP és az SZDSZ 2000 őszén még élesen támadta a kétéves költségvetését benyújtó Orbán-kormányt. A pénzügyi tárca körirata most azzal indokolja a hároméves költségvetési program kialakítását, hogy az kiszámíthatóbbá teszi az államháztartás működését, a tervezés nagyobb fegyelme pedig javítja a magyar gazdaságpolitika hitelességét. Az új tervezési politika ennek alapján 3 évre előre meghatározza a költségvetési előirányzatokat, fejezeti bontásban.
A 2011 végéig érvényes keretszámokat a 2008-as büdzsé megszavazása után, jövő év februárjában fogadja el a kabinet. A megszabott számokat – amelyek a támogatási összegeket is tartalmazzák – később a minisztériumok önállóan már nem módosíthatják, a változtatáshoz ugyanis a kormány külön engedélye szükséges.
A hivatalos indokolás szerint minderre azért van szükség, hogy a konvergenciaprogramban szereplő célokat „könnyebben és nagyobb biztonsággal” lehessen elérni.
Valószínűleg a korábbi évek megalapozatlan költségvetéseire utalva a PM némi önkritikával most leszögezi: a jövő évi bevételek tervezésénél el kell érni, hogy az Országgyűlés „a várható teljesítéshez közelebb álló”, azaz reálisabb számokról dönthessen.
A körirat nem határozza meg a 2008-ra tervezett gazdasági fejlődés iramát, csupán annyit ír, hogy a növekedés ütemének élénkülésével számol. A tárca ugyanakkor annyit elismer, hogy a jövő év még alapvetően a kiigazítás időszakához tartozik, amikor nem lehet egyszerre jelentős egyensúlyjavítást és magas gazdasági növekedést elérni.
Az államháztartás megbomlott egyensúlyát jövőre is főként a korábbi adóemelésekből befolyó többletbevételek, nem pedig a kiadáscsökkentések fogják javítani. A pénzügyi tárca ugyanakkor azt ígéri, hogy a végrehajtandó intézkedések nyomán 2009-től és 2010-től az államháztartás GDP-hez mért kiadásai mérséklődni fognak. A kiadások lefaragása a körirat szerint elősegítheti majd a beruházások növekedését, a lakossági fogyasztás emelkedését, amely nyomán ismét 4-5 százalékos ütemre gyorsulhat fel a gazdaság növekedése.
Ugyanakkor az Index pénteki a költségvetéssel foglalkozó cikkében saját információkra hivatkozva meghatározza a 2008-as költségvetés Makrópálya adatait. Eszerint a GDP 2008-ban három százalékon, míg 2009-ben 4,2 százalékon várható.
A kiadások jövőre csak néhány területen – így a nyugdíj, a családtámogatás, a szociális segélyek és az uniós társfinanszírozás területein – emelkedhetnek, további kiadásnövelésre nincs lehetőség.
A közszférában foglalkoztatottaknak jövőre is megszorításokkal kell szembenézniük: az elbocsátások tovább folytatódnak, miközben a megmaradt dolgozóknak a bérek befagyasztása miatt 2008-ban is reálbércsökkenéssel kell szembesülniük. A bérekkel kapcsolatban Veres János pénzügyminiszter tegnap a köztévében azt mondta: a reáljövedelmek csökkenése idén várhatóan 3,5 százalékos lesz, jövőre pedig nem változik a reáljövedelmek szintje.
A 2008-as költségvetést a tárca 3,5 százalékos inflációra alapozza. Az államadósság jövőre tovább növekszik: a GDP-hez mért adósság csökkenése a körirat szerint 2009-ben kezdődik majd el. A konvergenciaprogram értelmében az idei 70,1 százalék után jövőre 71,3 százalékos adósságráta várható.
A törvény szerint a költségvetésitörvény-javaslatot szeptember 30-ig, míg a részletező táblázatokat legkésőbb október 15-ig az Országgyűlés elé kell terjeszteni.
A lapunk által megkérdezett elemzők az eddigieknél megalapozottabbnak értékelték a pénzügyi tárca jövő évi inflációs tervezését. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője hangsúlyozta: ebben az évben várhatóan sokkal nagyobb lesz az eltérés a valóságos és a tervezett infláció között, mint jövőre. Az elemző ennek ellenére úgy véli, a 2008-as pénzromlási ütem közelebb lesz a 4 százalékhoz, mint a kormány terveiben szereplő 3,5 százalékhoz. Hasonló véleményt fogalmazott meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki a jövő évi infláció legkérdésesebb pontjának az élelmiszerárak növekedését jelölte meg.
(Magyar Nemzet, Index)
origo.hu
Horror kempingezés közben: maszkos, késekkel felfegyverzett társaság várta a túrázókat sátraiknál
