Törökország még nem áll készen a tagságra?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung azzal a kérdéssel foglalkozik, miként élesítheti profilját a nagykoalícióban a CDU. A Die Presse interjút készített José Manuel Barrosoval, aki szerint ez év végére aláírható lesz az új uniós szerződés.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív frankfurti napilapban Wulf Schmiese Politikai ugar című cikkében ismerteti a német kereszténydemokraták sóvárgását a konzervativizmus iránt. Nicolas Sarkozy választási kampányában kiváltotta a német kereszténydemokrata politikusok csodálatát és irigységét, mert neki megvan az ami nekik hiányzik: világos határok. Sarkozy országa az egységes baloldal ellen harcolt. Így tudott feketével és vörössel festeni, s a vita által híveit mozgósítani. A választási részvétel a kampány következtében egészen 86 százalékra emelkedett. Németországban a vitatkozó kedvű politikusok a baloldalon találhatóak. Oskar Lafontaines Baloldali Pártjáról feltételezi a CDU, hogy összegyűjtheti a csalódott egykori SPD választókat. Erhard Eppler (az SPD egyik meghatározó teoretikusa, a szerk.) struktúra konzervatívoknak nevezte a kereszténydemokratákat. Ma az igazi struktúra konzervatívok a bal szélen találhatóak, radikalizmusuk elsődlegesen abban érhető tetten, ahogyan elutasítják a globalizációhoz történő idomulást. Az uniónak is van egy ilyen választó rétege. Hiszen semmi más nem ártott annyit a 2005-ös választási kampányban a CDU-nak, mint a Schröder által hangoztatott piaci radikalizmus vádja.

Aki ma a CDU-n belül neokonzervatívként kívánja magát pozicionálni, annak lényegében a baloldali konzervatívokkal ellentétes álláspontot kell elfoglalnia. A CDU neokonzervatívjainak a baloldali párttal ellentétben ismét fel kell mutatnia régi piaci liberális oldalukat. Hiszen ami az ökológiában érvényes, ugyanaz elmondható a demokráciáról: mindenkinek szüksége van a másikra a túlélése érdekében. Összességében ezzel politikai kontúrt nyernének – és ezzel a jövőképpel megerősödne a jobboldali profiljuk is.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilapban Regina Pöll „Törökország a közeli jövőben nem lesz kész” címmel készített interjút José Manuel Barrosoval az unió bizottságának elnökével.
Meggyőződésem – fogalmazott Barroso –, hogy a portugál elnökség mindent megtesz azért, hogy az új szerződés a következő hónapban elkészüljön és alá is írják. Tökéletesen megbízom a portugál elnökségben és tudom, mennyire elkötelezettek. A legvilágosabb és a legpontosabb mandátumra építhet, amire valaha is egy kormánykonferencia támaszkodott, ezt kell szerződésszövegbe formálni. Ezen túl Európában létezik egy olyan politikai konszenzus, mely szerint az intézményi kérdéseket olyan gyorsan kell megoldani, amennyire csak lehet, hogy azután azokra a konkrét politikai eredményekre koncentrálhasson az EU, melyből a polgároknak konkrét előnyük származzon – mondta Barroso. Úgy hiszem, hogy az év végére mind a 27 állam által aláírt „lisszaboni szerződés” megpillantja majd a napvilágot – tette hozzá.

Barroso nem szívesen használja a Európa határai kifejezést, mert a „határ” fogalmáról a kontinens történetében gyűlöletre és vérontásra asszociálnak. Végül mindig is politikai döntés marad, amikor egy ország tagságáról határoznak. S ennél a döntésnél figyelembe kell venni az unió új tagok felvételére vonatkozó képességégét. A tagállamok közösen és egyhangúan döntöttek arról, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Mi kitartunk eme kötelezettség vállalásunk mellett, hogy megőrizhessük szavahihetőségünket – fogalmazott. Azt azonban világosan látnunk kell: Törökország a közeli jövőben nem lesz kész arra, hogy az Unió tagja legyen. A tagságra vonatkozó végleges döntés csak a hosszadalmas csatlakozási folyamat végén döntenek a tagállamok.