A nyilatkozat elfogadása előtt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azt mondta: sikerült kidolgozni egy olyan nemzetstratégiai dokumentumot, amely közös nevezőre juttatja a határon túli közösségeket. A megállapodás az egységes fejlesztéspolitikára helyezi a hangsúlyt, de a támogatások esetében nem lehet egyformán kezelni a különböző közösségeket, így a vajdasági és a kárpátaljai magyarság már ma is arányaiban több támogatásban részesül – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Csáky: A gazdasági együttműködések a legfontosabbak
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, volt szlovák miniszterelnök-helyettes a távirati irodának hangsúlyozta: örül annak, hogy megvalósul a kezdeményezés és reméli, hogy az Országgyűlésben ötpárti támogatást élvez majd a stratégia. A szlovákiai magyar politikus kiemelte: olyan megoldásokat kell találni, hogy az előnyösebb helyzetbe kerülő közösségek támogassák a hátrányosabb körülmények közé kerülőket például Magyarország schengeni csatlakozása után. Egyetért azzal, hogy e tekintetben is kiemelten kezelje a magyar kormány Kárpátalját és a Vajdaságot. A felvidéki magyarok számára ma már a gazdasági együttműködések a legfontosabbak az anyaországgal – tette hozzá.
VMSZ: kezelni kell a schengeni problémát
Teljes mértékben támogatják a stratégiát, hiszen minden javaslatuk beépült a tervezetbe, továbbra is problémásnak látja azonban a schengeni csatlakozás utáni helyzetet – ezt már Tóth Tivadar, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője mondta az MTI-nek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint is kezelni kell a schengeni problémát, meg kell akadályozni a vasfüggöny kialakulását. A vezető kiemelte: egy ilyen nyilatkozatban az a szándék a lényeges, hogy elmozdulás legyen a 2004-es népszavazás után kialakult holtpontról.
Az UMDSZ támogatja a stratégiát
Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke hangsúlyozta: pártja teljes mértékben támogatja a stratégiát. A vezető kiemelte: szeretnék, ha országgyűlési határozat vagy törvény is születne a dokumentum alapján Magyarországon. Az alelnök rámutatott: rendezni kell a kárpátaljai magyarság schengeni csatlakozás utáni helyzetét.
Új nemzeti intézményrendszer születik?
Szeptember 19-én a miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői közös bejelentést tesznek egy új, a magyar költségvetéstől független, stabil működésű nemzeti intézményrendszer létrehozásáról – közölte Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán tartott beszédében pénteken a parlamentben. A kancelláriaminiszter véleménye szerint a nemzetpolitikának a modernizációs és versenyképességi esélyt kell erősítenie a fejlesztéspolitika, illetve az identitás megőrzését szolgáló normatív támogatáspolitika segítségével. Ez azt is jelenti, hogy ennek az irányát előre és nem hátra kell keresni – hangoztatta. Kiss Péter úgy látja: működik az az elv, hogy a kapcsolattartás alapja az együttműködés, a kölcsönös felelősségvállalás és egymás ügyeibe be nem avatkozás. A miniszter hangsúlyozta: a kormány híve az egyéni és a közösségi autonómiának, ugyanakkor ez az autonómia az adott ország többségének és kisebbségének együttműködési megállapodásán kell, hogy alapuljon.
(mti)
Cucurella szelleme? Hajhúzásért piros lap és az év védése a női Eb rangadóján + videó
