A helyi Kossuth Múzeum munkatársa elmondta, hogy 1848. szeptember 21-én jelent meg Kossuth Lajos Cegléden, ahol a főtéren elmondott toborzó beszéde hatására kétezren csatlakoztak hozzá, hogy a szabadságért harcoljanak. A történészek ezt a dátumot tartják magának a szabadságharc kezdetének. A következő napokban Nagykőrösön, Kecskeméten, Abonyban és Szolnokon is nagy hatású szónoklatot tartott, aminek hatására összesen 200 ezren csatlakoztak a hadsereghez.
A 90 éve életre hívott Kossuth Múzeumban őrizték azt az asztalt, amelyen a ceglédi beszédét elmondta a zseniális szónok, ám a második világháborúban a relikvia elpusztult.
A múzeumban láthatók viszont azok a bútorok, amelyek emigrációja idején Kossuth Lajos torinói lakásában voltak. Több iratot is őriznek, ezekből például kiderül, hogy mint az első magyar pénzügyminiszter, ő készítette el az ország első költségvetését is. Látható az a nemrég bevont 100 forintos bankjegy, amely Kossuth képmásával jelent meg, a napjainkban forgalomban lévő pénzek egyike sem ábrázolja Kossuth Lajost.
A kiállításon azok a fotók is láthatók, amelyek Kossuth Lajos külföldön álló szobrait ábrázolják. Ő ugyanis mindmáig az egyetlen magyar, akinek több helyen, például New Yorkban, Washingtonban, Olaszországban, Bulgáriában is szobrot emeltek – mondta Reznák Erzsébet.
MTI
Talán már Magyar Péternek is kínos – hallgat a Tisza Párt agrárszakértőjük botrányai ügyében
