Herényi Károly (MDF) szavai szerint az egész ország a beszéd szerencsétlen mondatainak foglya.
-Egy éve rabjai vagyunk ezeknek a mondatoknak, rabjai és foglyai a hazugságnak. És mi történt azóta? Semmi – fogalmazott az ellenzéki frakcióvezető. Hozzátette: a keletkezett legnagyobb kár, hogy az amúgy is ingatag közbizalom végképp megrogyott.
Varga Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy a hazugság ára ma már a mindennapokat is eléri. Felsorolta, hogy többek között az élelmiszerek ára 11, a távfűtés ára 40 százalékkal nőtt az elmúlt évben.
-Az árát ma már tudjuk ennek a beszédnek: munkanélküliség, vizitdíj, tandíj, lakossági hitelek növekedése, csődhelyzet szélén lévő önkormányzatok. Az okával is egyre inkább tisztában vagyunk. Az elmúlt évek rossz kormányzása összekötve a miniszterelnök hatalomhoz ragaszkodásával – fogalmazott a fideszes képviselő.
Veres János pénzügyminiszter válaszában helyesbítette Herényi Károlyt: elmondta, hogy szeptember 17-e nem a beszéd évfordulója, hanem a nyilvánosságra kerülésé. Veres szerint nem véletlen, hogy ez egy évvel ezelőtt két héttel az önkormányzati választások előtt történt, felkorbácsolva a közhangulatot, amelyből egyesek hasznot húztak.
Veres Varga Mihállyal ellentétben úgy látja: van pozitív hozadéka is a kormány kritizált gazdaságpolitikájának. Úgy véli, hogy az elfogadott konvergenciaprogram javította az ország nemzetközi megítélését. Veress pozitívumként említette azt is, hogy a Sólyom László kezdeményezésre létrejövő államháztartási bizottság képes lehet arra, hogy kiegyenlítse az államháztartás szinuszgörbeként hol növekvő, hol csökkenő hiányát.
Nemzeti szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás
Nagy Kálmán, a KDNP politikusa a profitorientált biztosítási modellel szemben fejtette ki ellenérveit napirend előtti felszólalásában. Felhívta a figyelmet az amerikai Yale egyetem rektorának azon cikkére, amely a nemzeti szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás mellett teszi le voksát. A kereszténydemokrata politikus megjegyezte: a kormány azért akarja bevezetni a több-biztosítós modellt, mert a nemzeti szolidaritáson alapuló egészségbiztosítást nem képes fenntartani. Nagy kiemelte: kizárt hogy minden biztosító szerződésben legyen minden kórházzal, amelynek rendkívül káros következményei lehetnek.
Horváth Ágnes a felszólalásra reagálva elmondta, hogy Magyarországon nem a Nagy Kálmán által bemutatott amerikai rendszert szeretnék bemutatni, hanem az európait. Az egészségügyi miniszter kifejtette, hogy a tengertúli modellel ellentétben hazánkban kötelező lesz az egységes járulék befizetése, amelynek összege nem fog változni. Elmondása szerint ez a kockázatközösségen alapuló rendszer jobb ellátáshoz juttatja a biztosítottakat, akiknek jár az információ arról, hogy mi, miért és hogyan jár neki.
Pokorni: Rossz oktatáspolitika, elérhetetlen felsőoktatás
A magyar felsőoktatás átalakítása jó úton halad, a mennyiségi változások után a minőségi felsőoktatás megteremtése a cél – mondta Hiller István hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Pokorni Zoltán a Fidesz alelnöke reagálásában elmondta, hogy a kormány oktatáspolitikája rossz, a legnagyobb baja, hogy nincs tekintettel a magyar társadalom viszonyaira.
Az oktatási és kulturális miniszter felszólalásában arról beszélt, hogy az 1990-es évek első feléhez képest, amikor 100 ezernél valamivel többen tanultak egyetemeken és főiskolákon, napjainkban több mint 410 ezren tanulnak a felsőoktatásban.
Hiller István hangsúlyozta, hogy a mennyiségi változások, vagyis a hallgatói létszám növekedése után a minőségi változások megteremtése a cél. Ezzel kapcsolatban elmondta: a felsőoktatás finanszírozása kiszámíthatóvá válik, 2010-ig 241 milliárd forintra emelkedik az állami támogatás.
Az oktatási tárca vezetője megemlítette, hogy az utóbbi években a bolognai rendszernek megfelelő, többszintű képzés folyik, és a képzést közelítették a munkaerőpiaci igényekhez.
Jó úton halad a magyar felsőoktatás átalakítása – zárta felszólalását Hiller István.
Vannak jó elemei a felsőoktatás reformjának, de a kormány oktatáspolitikája rossz. Legnagyobb baja, hogy nincs tekintettel a magyar társadalom viszonyaira – ezt már a Fidesz nevében felszólaló Pokorni Zoltán mondta a miniszter szavaira reagálva.
Az ellenzéki politikus szerint sok család gyermeke számára elérhetetlen lesz a felsőoktatás. Pokorni Zoltán hozzátette, hogy idén már 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek főiskolákra és egyetemekre.
Az MSZP-s Szabó Zoltán úgy vélte, nem tragédia a jelentkezők számának csökkenése. Mint mondta, a felsőoktatás átalakítása helyes, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási reformban három ponton lehet feszültség: a fővárosi és a vidéki intézmények, illetve az egyetemek és a főiskolák között, valamint a pluszpontok esetében.
Almássy Kornél (MDF) úgy fogalmazott: a felsőoktatás átalakításából csak a tandíj látszik. Hozzátette, jelenlegi formájában a tandíj nem jó, és a felsőoktatás finanszírozása sem megfelelő.
A KDNP-s Hoffmann Rózsa szerint a felsőoktatás reformja rossz, az egyetemek és főiskolák nem működhetnek pusztán a verseny elvei alapján.
Sándor Klára (SZDSZ) hozzászólásában azt emelte ki, hogy fontosak és helyesek az átalakítások a felsőoktatásban.
MSZP: a fogyasztóvédelemben az ellenzék „radikális nyilatkozataira” volna szükség
Alexa György, a Magyar Szocialista Párt képviselője a fogyasztóvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. Üdvözölte, és az ügy érdekében tett konkrét lépésnek nevezte, hogy a kormány létrehozta a fogyasztóvédelmi felügyeletet és kiemelte, hogy napjainkban már 2000 esetben hozott a fogyasztók számára kedvező döntést az állam. Véleménye szerint nem az ellenzék radikális nyilatkozataira volna szükség, mert az emberek nem hisztériát, hanem szakszerűséget várnak el.
Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter a kormány részéről közölte, hogy önmagában még a legjobb kormányprogram sem elég a tökéletes fogyasztóvédelemhez. Hangsúlyozta, hogy a a korábbi hiánygazdasággal ellentétben ma már elvárják a fogyasztók az ellenőrzött minőséget.
(MTI, MNO)
halál
Magyar lehet a tizenöt éve partra sodródott holttest
