A testület ülésén Nyújtó Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője ismertette a képviselőkkel az áttérés lényegét. E szerint Magyarországon a jelenlegi termeléshez kötött támogatások helyett a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodók a termeléstől elválasztott támogatást kapnának munkájuk megkönnyítéséhez.
Mindez azt jelenti majd, hogy az eddig a termeléshez kötött támogatások 95 százalékát elválasztják a tényleges termeléstől. E támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha az úgynevezett keresztmegfelelésnek is eleget tesz a gazdálkodó, vagyis betartja a környezetvédelmi előírásokat, továbbá az állatjóléti követelményeket és még számos szabályt, amit az unió illetékesei előírnak.
Magyarország várhatóan 2009-ben mintegy 800 millió eurós éves támogatásra lesz jogosult, amely a jelenlegi uniós költségvetési időszak végére, 2013-ra 1,3 milliárd euróra növekedhet. Az új támogatási rendszer vesztesei lehetnek a dohánytermelők és a borosgazdák, nyertesei pedig egyértelműen az állattartók lesznek.
A képviselők, miután meghallgaták a minisztériumi szakember előterjesztését, jelezték: még több információt szeretnének kapni a továbbiakban az áttérés konkrét ütemezéséről. Ezt főként az ellenzéki képviselők szorgalmazták. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a hegyközségekről, valamint a szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat lényege, hogy a jelenlegi több mint 300 hegyközség számát mintegy 180-ra kívánja csökkenteni annak érdekében, hogy a jelenleginél hatékonyabb gazdálkodás és irányítás valósulhasson meg ezen a területen.
Az ellenzéki képviselők szóvá tették, hogy az agrárkormányzat rendkívüli módon lecsökkentette a hegyközségek működéséhez szükséges anyagi támogatást. A minisztérium megbízottja Gőgös Zoltán államtitkár ígéretét tolmácsolta a képviselőknek, hogy a jelenlegi támogatási szintet növelni fogja az agrárkormányzat, amennyiben az valóban szükséges.
(MTI)
