Az MSZP szerint nemcsak a civil szervezeteknek jutatott forrásokat kell növelni, hanem egy többéves, egymásra épülő pályázati rendszert kell kialakítani. A jelentéstervezetről, amelyet benyújtanak az Országgyűlésnek, csütörtök délutáni ülésén dönt a bizottság.
Alexa György ismertetése szerint jelenleg a fogyasztóvédelmi bírságok 30 százalékát kapják a civil szervezetek, de más fogyasztóvédelmi bírságok is belekerülhetnének ebbe az alapba. Megjegyezte: maguk a szervezetek kifogásolták a pályázati rendszert. Az eseti bizottság elnöke szerint a kormány fogyasztóvédelmi stratégiájával jó úton jár, annak végrehajtása jelentős előrelépést jelenthet.
A szocialista képviselő kérdésre válaszolva elmondta: a dokumentum koncepcionális kérdésekkel foglalkozik, így nem tartalmaz konkrét javaslatot a bírságok mértékére sem. Alexa György szerint arra a helyzetre kell megoldást találni, hogy az európai uniós csatlakozás óta a hatóságok nem tudnak egyedi ügyekkel foglalkozni, míg a civil szervezetek nem elég erősek ezen ügyek megoldásához. Kitért arra, hogy az uniós csatlakozás után a hatóságok tevékenységének meghatározó eleme a piacfelügyelet lett, ám neki nincs érdemi jogosítványa az egyedi panaszok orvoslására.
Koszorús László fideszes képviselő, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának alelnöke reagálásában kiemelte: a Fidesz örül annak, hogy az eseti bizottság mandátumát meghosszabbította a parlament.
Hozzátette azonban: az elmúlt egy év botrányai rávilágítottak arra, hogy még mindig csak a felszínét karcolják a fogyasztóvédelemnek. A Fidesz szerint a fogyasztóvédelmi esti bizottság mandátumának meghosszabbítása mögött az a tény áll, hogy az utóbbi időszakban mostohagyermekként bántak a kormánypárti politikusok a fogyasztókkal.
Az ellenzéki politikus szerint egy erős országban nem fordulhatott volna elő, hogy családok százezreit hagyják magukra dioxinnal szennyezett élelmiszerekkel.
Koszorús László hangsúlyozta azt is, az idei költségvetésnek köszönhetően 1800 ellenőrzéssel foglalkozó szakembert tesznek az utcára. Hozzátette: ma Magyarországon mindössze 363 ember dolgozik a fogyasztóvédelmi felügyelőségeken, és ebből következik, hogy a vásárlók napi szintű biztonságát nem tudja garantálni a kormányzat.
