Nem változott a jegybanki alapkamat

A monetáris tanács változatlanul 7,50 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Simor András, a bank elnöke közölte: hosszú vita után szoros eredmény született, ám a rossz inflációs és növekedési adatok miatt még vártak a kamatcsökkentéssel.

Az augusztusi bruttó átlagbérek 7,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a szezonális hatásoktól megtisztítva azonban a helyzet kedvezőtlenebb, az előrehozott prémiumkifizetések miatti magas bázist figyelembe véve – figyelmeztetett. Hozzátette: a szezonális hatásoktól eltekintve a mérték 10 százalék körüli, és szavai szerint a jövő hónapban ingadozásokra lehet számítani a béradatokban.

A külpiaci hatásokat illetően Simor András kifejtette: úgy látszik, hogy csendesedik az amerikai másodlagos jelzálogpiaci turbulencia, bár a hosszú távú hatások bizonytalanok. Az elmúlt 1-2 hónapban a magyar kockázati prémium visszaállt a problémák jelentkezését megelőző szintre, de az is látszik, hogy a piac még mindig óvatos az országkockázatot illetően, nem árazta be még teljesen a költségvetési pozíció javulását.

Megosztottak a londoni elemzők is

Az MNB nem akarja azt a benyomást kelteni a piacon, hogy minden hónapban kamatcsökkentés várható, mondták londoni, a felzárkózó piacokra szakosodott elemzők azután, hogy a magyar jegybank hétfőn a 7,50 százalékos alapkamat változatlanul hagyásáról döntött. A monetáris tanács hétfői bejelentése előtt erősen megosztott volt a londoni elemzői közösség abban a kérdésben, hogy a múlt havi, negyed százalékpontos csökkentés után várható-e ebben a hónapban is pénzügypolitikai enyhítés.

Az MTI által kérdezett, illetve előrejelzéseiben szemlézett kilenc nagy londoni befektetési ház – UBS, Deutsche Bank, Crédit Suisse, HSBC, Goldman Sachs, Merrill Lynch, BNP Paribas, JP Morgan, Barclays Capital – közül négynek az elemzői (UBS, Deutsche Bank, Crédit Suisse, Merrill Lynch) vélekedtek úgy, hogy az MNB kamatdöntő testülete valószínűleg vár novemberig a csökkentéssel. Azok a házak is, amelyek kamatcsökkentést vártak hétfőre, egybehangzóan „igen szoros” eredményt valószínűsítettek a monetáris tanácsi szavazáson.

A hétfői bejelentés után Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai elemzője – aki előzőleg legalább negyed százalékpontos kamatcsökkentést várt – azt mondta: a várakozásától eltérő döntés jelzi, hogy a monetáris tanács mennyire komolyan veszi az enyhítés fokozatosságát, és annak a benyomásnak az elkerülését, hogy minden hónapban kamatot csökkent. Hozzátette ugyanakkor: az októberi csökkentés elmaradása növeli a valószínűségét annak, hogy az MNB novemberben fél százalékpontos enyhítést hajt végre, bár kérdés, hogy a fokozatosságra törekvés nem mutatkozik-e meg abban is, hogy a monetáris testület óvakodni fog a negyed százalékpontnál nagyobb kamatcsökkentésektől egy-egy menetben. Ha azonban az MNB novemberben mégis elszánja magát egy fél százalékpontos csökkentésre, akkor az minden bizonnyal az utolsó enyhítés lesz ebben az évben, mondta az HSBC elemzője.

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort befektetési ház londoni térségi szakértője szerint sem valószínű, hogy az MNB minden hónapban csökkenteni akarna. Tenconi ugyanakkor azt mondta: a hétfői döntésben annak is része lehetett, hogy az előző havi inflációs adatok magasabbak voltak a vártnál, és általában sem voltak olyan okok, amelyek „kötelezővé” tettek volna egy kamatcsökkentést ebben a hónapban. Mindazonáltal a gazdasági növekedési kilátásokat lefelé ható kockázatok terhelik a belső kereslet visszaesése és a globális környezet miatt egyaránt, ezért novemberben – az új inflációs jelentéssel egy időben – várható egy negyed százalékpontos csökkentés, tette hozzá a londoni Dresdner-elemző.

Tenconi ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a novemberre valószínűsített enyhítés után szerinte az idén várható-e még egy kamatcsökkentés. Az elemző jövőre 6,50 százalékig csökkenő jegybanki kamatszintet jósolt; a 2008-as első enyhítést januárra vagy februárra várja, és utána negyed százalékpontos osztásokban, minden második hónapra valószínűsíti a további csökkentéseket.

(MTI)