Robert Schumann-nak évekig kellett küzdenie, hogy szerelme apja beleegyezzen a tervezett házasságba. Ebben az időben szinte csak zongoradarabokat írt, melyek egy kétségbeesett, de reménykedő szerelmes vallomásai; ekkor született az op. 17-es C-dúr fantázia is.
-A fantáziát csak úgy értheted meg, ha visszagondolsz 1836 boldogtalan nyarára, amikor lemondtam Rólad – írta később a zongoraművész Clara Wiecknek. Az első tétel minden bizonnyal a legszenvedélyesebb zene, amit csak írtam – mélységes panaszdal teéretted.
A művel Schumann a bonni Beethoven-emlékmű létrehozását akarta támogatni; az első tétel fő témája a nagy elődtől, legfőbb példaképétől származik. A rendkívüli hangszertudást igénylő darab Liszt Ferencnek szóló ajánlással jelent meg 1839 áprilisában; Liszt húsz évvel később viszonozta e gesztust: remekművét, a h-moll szonátát Schumann-nak ajánlotta.
(radio.hu)
