„Angolnasíkosságú” kancellárjelölt

A Spiegel megrajzolja a kétesélyes osztrák kancellárjelölt portréját. A ZDF Reporter című magazinja a német húsipart elárasztó illegális kelet-európai munkavállalókkal szembeni küzdelemről ír.

ZDF (zdf.de)

A közszolgálati német televízió második csatornáján Andreas Ewels Üzlet a kelet-európai olcsó munkaerővel című adásában aggódhat a bennszülött a munkahelyét fenyegető barbár hadaktól. Reinhard Bauch mészáros. Feleségével és kilenc gyermekével Cloppenburg térségében él, a német húsipar fellegvárában. Kétszer is elveszítette az elmúlt évben az állását. A munkáját most kelet-európaiak végzik. Ők olcsóbbak – magyarázza Bauch – és nem sokat panaszkodnak. Gyakran munkaközvetítők segítségével érkeznek a német vágóhidakra, s többnyire nem legális úton. Reinhard Bauch elbocsátását követően új munkahelyet talált, s ott később nem egy nappal elbocsátása előtt szóltak, hogy nem tartanak igényt tevékenységére. Arra kérték, hogy Bauch tanítsa be a keleti munkavállalókat. Reinhard Bauch számára ez pimaszság volt – s azonnal távozott.

Szlovák munkavállalók embertelen körülményekről beszélnek. Hét napon keresztül 16 órát kellett dolgozniuk, havi 800 euróért. A német szabályozás szerint csak külföldi vágóhidak küldhetnek mészárosokat Németországba. Matthias Brümmer az élelmiszer-ipari (NGG) szakszervezet munkatársa ismeri a trükköket. A külföldi cégek gyakran toborzóirodákat rejtenek, nyomuk sincs a húsüzemnek. Brümmer egy cég budapesti székhelyén nem talált semmilyen húsfeldolgozó üzemet. Ennek ellenére a cég kiváló kapcsolatokkal rendelkezik a német húsüzemekkel. Matthias Brümmer feljelentette a vállalatot. A szakszervezeti munkás határozottabb fellépést követel a toborzóirodák és a tisztességtelen feldolgozóüzemekkel szemben.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Marion Kraske Nyárspolgár a bulvár ellen című bécsi keltezésű cikkében megrajzolja a két osztrák kancellárjelölt profilját. A fogpasztareklám mosolyú Werner Faymann, az osztrák szocialisták (SPÖ) reménysége. Neki kellene a szeptemberi választásokon a kátyúból kihúznia az SPÖ szekerét. A közvélemény-kutatási adatok lesújtóak. Majdnem olyan borzalmasak, mint a német testvérpárté, az SPD-é, jelenleg az elvtársak alig 30 százalékon állnak.

Faymannak kellene pártját győzelemre vezetnie, mélyebb profilt mutatnia, mint szerencsétlen elődjének, Alfred Gusenbauernek. S pontosan ez a gond, az állandóan mosolygó Faymann a tulajdonságok nélküli ember. Egy teljesen átlagos személyiség, aki semmilyen érzelmet nem vált ki sem külsőleg, sem tartalmilag. Maguk a párttársai sem tudják megmondani, hogy mi a 48 éves politikus meggyőződése. Ő maga kompromisszumkésznek nevezi magát. Párttársai másként látják, Wolfgang Radlegger volt salzburgi SPÖ-elnök szerint az „angolnasíkosságú” még hízelgő kifejezés. Az ilyen politikusokhoz képest az angolna érdesnek tűnik. Saját előrejutásában nem akadályozta hajlékonysága, következetesen mászott a jogász a karrierlétrán, nyüzsgött az ifjú szocialistáknál, majd Bécsben lakásépítési tanácsnok, végül a kudarcot vallott nagykoalícióban közlekedési és infrastrukturális miniszter.

Faymann teljes ellentéte Wilhelm Molterer. A szociológus, az egykori gazdaszövetségi vezető kötelességtudó, megbízható, munkamániás. De egyáltalán nem vezető típus. Még saját sorain belül is bizonytalankodónak tartják, aki hosszú ideig nem volt képes keresztülvinni akaratát nagy hatalmú elődjével, Wolfgang Schüssellel szemben.

Molterer a lap szerint szöges ellentéte a karizmatikus vezetőnek. Az, hogy az SPÖ Faymann vezetésével új álláspontot foglalt el az Európa-politikában, Molterer számára lottófőnyeremény. Schüssel mögötti örök második a hajánál fogva megragadta a szerencsét, vállalta az előre hozott választások kockázatát. „Az ÖVP harcol, és győzni fog.” Amennyiben Molterer tényleg győzelemre vezeti pártját, akkor beköltözhet a kancellári hivatalba, s ezzel véglegesen stabilizálhatja a pozícióját. Ellenkező esetben politikai értelemben könnyen vége lehet.