Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilap „Nálunk gyanús a gazdagság” címmel készített interjút Thomas Druyennel, irigységkutatóval a németek irigységéről. „A németeknek igen egészségtelen vagyonkultúrájuk van” – nyilatkozta Thomas Druyen, a bécsi Sigmund Freud Magánegyetem szociológusa és vagyonkutatója. Druyen abszurdnak nevezte a szövetségi kormány álláspontját, miszerint 3418 euró feletti jövedelemmel már egy egyedülálló személy gazdagnak számít. Hol maradnak akkor a milliomosok és milliárdosok? Akinek 3 millió eurója van a számláján, az gazdag, aki az összeget ügyesen befekteti, az megélhet a kamatokból, és nem kell dolgoznia – olvasható az interjúban. Nem létezik általánosan érvényes definíciója a gazdagságnak, ez egy erősen szubjektív fogalom. De egy valóban szélesen elterjedt felfogás szerint az a gazdag, akinek nem kell dolgoznia. A gazdagság gyanús a németeknek – állítja Druyen. Az embereknek furcsa elképzelése van arról, hogy milyen jövedelmet tartanak igazságosnak. Mi minden további nélkül elfogadjuk a focisták gazdagságát, ugyanakkor a vállalkozóktól, akik egy jó ötlettel megalapozták a vagyonukat, azoktól irigyeljük – folytatja a szociológus. Ez egy igen egészségtelen vagyonkultúra: a gazdasági sikereket ezért zárt ajtók mögött ünneplik. Németországban a vagyon kérdése elválaszthatatlan az újraelosztás ügyétől. Ennek egyik oka a szociális rendszer, a jövedelemmel kapcsolatos felelősség részben magánkézből a köz kezébe csúszott át: az állam megcsapolja a vagyonokat, és azt továbbutalja a rászorulóknak. A gazdagok azt kérdezik: miért adakozzak, amúgy is olyan sok adót fizetek? A szegények viszont azt: miért nem vonnak el még többet a gazdagoktól?
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Miért nem a legsúlyosabb büntetést kapták? címmel ismertetik a nagy médiahírveréssel zajló gyilkossági kísérlet ügyében hozott ítéleteket. „Brutális, hidegvérű, kegyetlen”. Így értékelte a bíró Spiridon L. és Serkan A. által egy nyugdíjas sérelmére végrehajtott támadását. Miközben a védelem az elkövetőkben áldozatokat láttat, a bíróság súlyos szabadságvesztésre ítélte a két müncheni verőlegényt. A legsúlyosabb büntetést mégsem rótták ki rájuk. A 21 éves Serkan A.-t a bíróság 12 évre, míg a 18 esztendős Spirion L.-t nyolc és fél évre ítélte. Az ítélet a várakozásoknak megfelelően kemény volt, az elkövetők azt megkövült arccal hallgatták. Spiridon L. és Serkan A. tavaly december 20-án a 76. esztendős nyugdíjas iskolaigazgatót, Bruno Hubertus N.-t majdnem halálra verték, mert felhívta a két fiatal figyelmét a metróban érvényben lévő dohányzási tilalomra. A tettet a metróállomás videokamerája megörökítette. Ítélete indoklásában Reinhold Baier elnöklő bíró a tettet „brutálisnak, hidegvérűnek és brutalitásában felülmúlhatatlannak” nevezte. Azt, hogy mégsem a legsúlyosabb büntetést mérte a két fiatalra, azt azzal a néhány körülménnyel magyarázta, ami mellettük szól. Vallomásuk enyhítő körülménynek számít, bocsánatot kértek az áldozattól, és nehéz gyermekkoruk volt. Ennek ellenére Baier hangsúlyozta: a „teljesen értelmetlen tett erkölcsileg a legaljasabb indítékokból táplálkozott”. Tekintettel a videós bizonyítékokra – melyek lejátszása megdöbbentette a közönséget – nem követte a bíró és az államügyész a védelem kérését, hogy súlyos testi sértésre változtassa a gyilkossági kísérletet. Éppen ellenkezőleg: úgy vélték, a tettesek kimerítették a gyilkossági kísérlet tényállását. A kemény ítéletek hallatán a védőügyvédek annak a nézetüknek adtak hangot, hogy a bíróság példát statuált, és bejelentették, hogy fellebbeznek. Serkan A. védője, Florian Wurtinger az ítéletet „abszolút túlzónak” nevezte. Mint mondta, valószínűsíti, hogy München megkísérli a két fiatal kiutasítását, amint ezt az áldozat már a per kezdetén követelte. Mint mondta: őt nem a bosszú hajtja. Meggyőződése, hogy a tettesek szülőhazájukban tudnak visszatérni a helyes útra. „Egy szakmát tanulni és a jövőjüket felépíteni.”
origo.hu
Egy szülő buktatta le az internetes játékban visszaélő felnőttet
