Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Az osztrák befektetők továbbköltöznek Keletre című cikkében ismerteti a számukra új, vonzó vadászterületeket. Az osztrák vállalkozások új befektetései a szomszéd országokból továbbköltöznek keleti irányba – írja a lap. Bulgária és Románia, valamint a FÁK országai, ezen belül is Oroszország és Ukrajna lépésről lépésre felváltja Csehországot vagy Magyarországot. A legtöbb külföldi osztrák befektetés piacorientált, elsősorban az érintett ország helyi piacának megszerzését célozza – számol be a cikk. Ez az eredménye annak a tanulmánynak, amit a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete (WIIW) készített a gazdasági minisztérium megbízásából. A tanulmányt ismertető Hunya Gábor szerint ez különösen igaz az ingatlan- és a pénzügyi szolgáltatási szektorban. A befektetésekben alárendelt szerepet játszanak az alacsony bérköltségek.
Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában is csak a befektetési döntések öt-hét százalékában volt ez döntő tényező. A legutóbbi időben a piacszerzés játszik komoly szerepet Romániában. S alig van jele annak, hogy más országokat, mint például a Nyugat-Balkánt – mint Horvátországot, Szerbiát – az alacsony bérköltségek miatt választották – írja a lap. Az intenzív feldolgozó iparágak egyre inkább Ázsiába települnek, de itt is az elsődleges cél, hogy termékeiket eladják a helyi piacon. Ennek a folyamatnak elsődleges vesztesei a szomszédos Magyarország és Németország, ahol 2000 óta összességében csökken a közvetlen befektetések névleges tőkéje. Ezzel szemben emelkedik Románia, Bulgária, Lengyelország és Horvátország részesedése, utalt a WIIW szakértője a legjelentősebb változásokra.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban O. Das Gupta „Ben Gurion csak egy pert akart” című cikkében foglalkozik azzal, hogy az izraeli titkosszolgálat, amely tudta, hol található a háborús bűnös Joseph Mengele, mégsem fogta el. A háború vége óta vadásznak az eltűnt háborús és emberiesség elleni bűnösök után, hol eredménnyel, gyakran eredménytelenül – mint például Joseph Mengele esetében. Az orvost az auschwitzi koncentrációs táborban elkövetett borzalmas emberkísérletekkel gyanúsítják. A svábföldi születésű Mengele a második világháborút követően zavartalanul élt Nyugat-Németországban. Később ő lett a leginkább keresett nemzetiszocialista bűnös. Mengele 1949-ben Argentínába menekült, 1959-ben megkapta a paraguayi állampolgárságot – számolt be a lap.
A Moszad az 1960-as években Argentínában beazonosította Mengele tartózkodási helyét – nyilatkozta Rafi Eitan. A mai tárca nélküli miniszter és egykori Moszad-ügynök szerint akkor tudatosan lemondtak Mengele letartóztatásáról, mert nem kívántak ezáltal veszélyeztetni egy másik akciót, Adolf Eichmannak, a holokauszt tervezőjének letartóztatását – értesült a cikk írója. Az időközben 81 esztendős Eitan tagja volt annak a Moszad-egységnek, mely 1961-ben elrabolta Eichmannt Buenos Airesből. Ott bíróság elé állították a zsidók megsemmisítésének megszervezőjét.
Az eljárás 1962-ben az SS-tiszt elítélésével és kivégzésével ért véget. Eitan, a volt ügynök számára a mai szempontok alapján is helyes döntéseket hoztak anno, amikor Eichmann elrablására koncentráltak és hátrébb sorolták a Mengele-ügyet.
origo.hu
Apáti Bence: Magyar Péter 25 milliós kérdése - kép
