Az Országgyűlés elé terjesztett 2025-ös büdzsé törvénytervezete ismerteti az államadósság-kezelési stratégia célkitűzéseit is. A jövő évi költségvetés dokumentuma felhívja a figyelmet arra, hogy 2025-ben is meg kell őrizni az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet, amelynek részeként változatlanul négy fő cél érvényesül. Ide tartozik az államadósság GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkentése; az adósságportfólió további diverzifikálása, amelynek során cél az intézményi forint-államkötvénypiac fejlesztése, a hazai befektetői kör bővítése, az államadósság devizahányadának aktív menedzselése. Harmadsorban fontos az államadósság futamidejének növelése és végül a széles körű piaci jelenlét fenntartása, fejlesztése.
(Fotó: Kallus György)
Kedvező, hogy az elmúlt években gyorsan nőttek a lakosság állampapír-befektetései. A Pénzügyminisztérium emlékeztet arra, hogy 2023-tól a lakossági állampapírprogram a felülvizsgált stratégia alapján történik, amiben fontos cél a befektetők számának növelése, új, fiatalabb korosztályok bevonása a programba. Emellett az államadósság-kezelés tovább kívánja fejleszteni az elmúlt években bevezetett, az állam által tett, környezeti, társadalmi, irányítási vállalásokkal párosuló (úgynevezett ESG) finanszírozást, ami támogatja a befektetői bázis stabil kiszélesítését.
E stratégia alapján a hiány és a lejáró adósság finanszírozása döntően forintkibocsátásokkal történik, kisebb részben szerepet kap a devizafinanszírozás is.
Az elmúlt években végrehajtott sikeres futamidő-hosszabbítási műveletekkel (intenzív államkötvény-csereaukciós program) 2025-ben is alacsony a lejáró forintkötvény-mennyiség, azaz ebből a szempontból csökkentek az adósság újrafinanszírozásával kapcsolatos kockázatok. A lakossági állampapír-állomány jelentős hányadát a Prémium Magyar Állampapír képezi, továbbá növekvő arányt jelent a szintén változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapír és a fix kamatozású Fix Magyar Állampapír is. A megnövekedett lakossági állomány mellett a korábbi évekhez képest egyre kisebb a rövid lejáratú lakossági állampapírok aránya. A közvetlenül a lakosságnak értékesített állampapírok növelik a belföldi befektetői bázist.
A 2025-ben tervezett devizaforrás-bevonás egyik eszköze a hazai kisbefektetők részére az Euró Magyar Állampapír. A devizaforrás-bevonás ugyanakkor döntően nemzetközi kötvénykibocsátásokkal és fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitelek felvételével történik. A hosszú futamidejű források bevonása hozzájárul a hazai fejlesztési, beruházási programok megvalósításához – olvasható a dokumentumban.
A törvényjavaslat kitér a központi költségvetés és a kormányzati szektor adósságának alakulására is. Az úgynevezett maastrichti adósság a 2024 végi várható 73,2 százalékról a 2025 végére 72,6 százalékra csökkenhet a bruttó hazai termék arányában. A központi költségvetés adósságán belül a devizaadósság részaránya továbbra is a harmincszázalékos határérték alatt marad.
A jövő évi költségvetés fő célkitűzései
Lapunk a minap beszámolt arról is, hogy a kormány kiemelt gazdaságpolitikai céljaival összhangban a 2025-ös költségvetés középpontba állítja a fenntartható növekedést. Ehhez biztosítja a fedezetet az új gazdaságpolitikai akcióterv huszonegy lépése. Jövőre is kiemelten kezelik
- Magyarország biztonságának megőrzését,
- a honvédelmi kiadások GDP-arányos szintjének megtartását,
- a rezsivédelem megőrzését.
Továbbá ahogy 2010 óta minden évben, így 2025-ben is prioritásként tekint a kormány a nyugdíjak reálértékének megőrzésére és a 13. havi nyugdíj biztosítására.
Az intézkedések megalapozzák a dinamikus bérnövekedést és a jövedelmek vásárlóerejének növelését, tovább kiemelt törekvés a munkahelyek védelme. Fontos a teljes foglalkoztatás fenntartása, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, valamint újabb munkahelyek keletkezésének elősegítése. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 3,4 százalékos gazdasági növekedésre, 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélra, valamint 3,2 százalékos inflációra alapoz.
