A 2025-ben tervezett devizaforrás-bevonás egyik eszköze a hazai kisbefektetők részére az Euró Magyar Állampapír. A devizaforrás-bevonás ugyanakkor döntően nemzetközi kötvénykibocsátásokkal és fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitelek felvételével történik. A hosszú futamidejű források bevonása hozzájárul a hazai fejlesztési, beruházási programok megvalósításához – olvasható a dokumentumban.
A törvényjavaslat kitér a központi költségvetés és a kormányzati szektor adósságának alakulására is. Az úgynevezett maastrichti adósság a 2024 végi várható 73,2 százalékról a 2025 végére 72,6 százalékra csökkenhet a bruttó hazai termék arányában. A központi költségvetés adósságán belül a devizaadósság részaránya továbbra is a harmincszázalékos határérték alatt marad.
A jövő évi költségvetés fő célkitűzései
Lapunk a minap beszámolt arról is, hogy a kormány kiemelt gazdaságpolitikai céljaival összhangban a 2025-ös költségvetés középpontba állítja a fenntartható növekedést. Ehhez biztosítja a fedezetet az új gazdaságpolitikai akcióterv huszonegy lépése. Jövőre is kiemelten kezelik
- Magyarország biztonságának megőrzését,
- a honvédelmi kiadások GDP-arányos szintjének megtartását,
- a rezsivédelem megőrzését.
Továbbá ahogy 2010 óta minden évben, így 2025-ben is prioritásként tekint a kormány a nyugdíjak reálértékének megőrzésére és a 13. havi nyugdíj biztosítására.
Az intézkedések megalapozzák a dinamikus bérnövekedést és a jövedelmek vásárlóerejének növelését, tovább kiemelt törekvés a munkahelyek védelme. Fontos a teljes foglalkoztatás fenntartása, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, valamint újabb munkahelyek keletkezésének elősegítése. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 3,4 százalékos gazdasági növekedésre, 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélra, valamint 3,2 százalékos inflációra alapoz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!