Vidéken élni minőséget jelent. Nemcsak a táj szépsége vagy a tiszta levegő miatt, hanem a biztonság miatt is. A biztonságot ugyanis a föld jelenti. Megművelni a szántót vagy a kertet azt jelenti, hogy közelebb hajolunk a földhöz. Ahhoz, ami a világ teremtése óta ott van. Művelték már elődeink is. Az életet és a függetlenséget jelentette minden korban. A kommunisták nem véletlenül pont ezt a szabad és független, önállóan gondolkodó földművelő réteget tartották a legveszélyesebbnek, ezért törtek a megsemmisítésükre.
A mai balliberálisok is szeretik lenézni a vidéki embereket, rendszeresen sértegetik, gúnyolják őket. Ma pedig épp a kommunisták és a balliberálisok által végzett vidékpusztítás miatt is vagyunk hátrányban a nyugati világgal szemben.
A kultúránkat, a hagyományainkat, vagyis az identitásunkat a föld határozza meg. Nemcsak a tájat és az életformánkat alakítja, hanem a konyhánkat is: bárhol is járjunk a világban, gasztronómiánk és hagyományos ételeink azonnal elárulják magyar gyökereinket.
Ezzel teljesedik ki az a gondolat, hogy a kultúra ott kezdődött, amikor az ember először művelni kezdte a földet – és mindaddig fennmarad, amíg ezt a kapcsolatot ápoljuk és továbbadjuk.
Persze ma már nem faekével szántunk, hanem a legmodernebb technológiát használjuk. Az alaptevékenységben ezért dolgozunk kevesebben, de az agráriumot felölelő ágazatban ugyanakkor mégis sokkal többen. A föld tehát értéket teremt minden időben. Új értéket. Ez gazdagítja a nemzetgazdaságot. Ez a termelés, vagyis inkább teremtés idézi elő a vidék újjászületését.
A fejlődő infrastruktúra, az épülő bölcsődék, óvodák és az iskolák egyaránt azt jelzik, hogy van és lesz jövő. A kormányzati támogatások, a falusi csok, a családtámogatási rendszer vagy épp a home office-ból végezhető munka mind-mind felértékelik a vidék szerepét.
A minőségi élelmiszerhez való hozzájutás pedig kényszerítő erő a kert megműveléséhez. Legyen akármilyen kis területű földünk, kertünk vagy csak egy cserépnyi földünk is, közelebb visz minket a nagy igazság felismeréséhez: a földből mindig élet lesz. Minden élet ebből származik, és ide tér vissza. Ez az örök körforgás adja számunkra a vidéknek az újra és újra megújulását. Így vagyunk részei mi is a teremtés csodájának!
Ma a társadalom és a gazdaság stabilitásához nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott területi fejlődés, amelyben kiemelt figyelmet kell szentelnünk a vidéki gazdasági szereplők és tevékenységük fejlesztésére. Ezt célozták és célozzák hazánkban az uniós agrár- és vidékfejlesztési források, a most záruló Vidékfejlesztési program, valamint az új agrártámogatási ciklus, a közös agrárpolitika stratégiai terve.
Az összes gazdaságfejlesztési program közül a vidéki településeink gazdaságára nézve a legnagyobb húzóerőt az agrár- és vidékfejlesztési programok jelentették és jelentik. A Vidékfejlesztési program keretein belül a támogatások kedvezményezetteinek csaknem 72 százaléka vidéki településeken hasznosította az elnyert forrást. A településhierarchia vonatkozásában az mondható el, hogy községekben és nagyközségekben hasznosult ezeknek a kifizetéseknek csaknem 63 százaléka. Büszke vagyok arra, hogy az agrárpénzek a legkisebb településekre is forrást juttatnak, így biztosítva fajlagos lakosságarányos támogatást az alacsonyabb státusú területeken. Megalapozva mondhatjuk, hogy
minden olyan brüsszeli javaslat, amely a közös agrárpolitika forrásainak csökkentésére, más alapokkal történő összevonására irányul, hátrányos az európai és a magyar vidék számára.
Mindeközben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tavaly indult KAP új támogatási ciklusában, az uniós forrásokhoz az Európai Unióban egyedülálló módon biztosított maximális, nyolcvanszázalékos nemzeti társfinanszírozás mellett összesen mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Ebből pedig az agrár- és vidékfejlesztési programok 2895 milliárd forintot tesznek ki. Az idei év októberének végéig már 21 felhívás jelent meg több mint ezermilliárd forint keretösszeggel. Biztató a gazdasági perspektívák szemszögéből, hogy a második fél évben eddig megnyitott hat agrárélelmiszer-fókuszú beruházási pályázati felhívásunkra eddig több mint 1435 milliárd forint támogatási igény érkezett. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy sikerült a fejlesztési igényeket kiszolgáló, azokat támogató kiírásokat készítenünk.