Az uniós mezőgazdaság jelenlegi helyzete jól példázza a brüsszeli döntéshozók elmúlt ötéves teljesítményét. Versenyképes, modern és fenntartható európai mezőgazdaságot ígértek, és most azt látjuk, hogy
az elmúlt hónapokban Brüsszel háborúpárti politikája az európai mezőgazdaságot és gazdákat is tönkreteszi. A súlyos következmények miatt a tagállamok többségében tüntettek a gazdálkodók, amit csak a tavaszi munkák megkezdése miatt függesztettek fel. Ebben a helyzetben a feladatunk nem kisebb, mint hogy helyreállítsuk a fenntarthatósági és a versenyképességi szempontok közötti egyensúlyt.
Ez ugyanis az elmúlt években az európai mezőgazdaságra telepedett mérhetetlenül szélsőséges zöldideológia miatt megborult, aminek következtében az európai gazdálkodók elveszítették versenyképességüket. Az ilyen irányú túlpolitizáltságnak semmi indoka nincs, egyszerűen a brüsszeli liberális, szocialista és radikálisan zöld elit ráerőltette akaratát az egész agráriumra, amely gúzsba köti az ágazat szereplőit. A gazdák érezték először saját bőrükön, hogy mennyire elárulták, cserben hagyták őket Brüsszelben.
Mi vezetett idáig? A rossz bürokratikus döntések és a háborúpárti politika. Első körben az Európai Bizottság az egyszerűsítés jegyében átírta az agrártámogatások kifizetési szabályait, ami a valóságban sokkal bonyolultabb rendszert eredményezett mind a gazdálkodók, mind az adminisztráció számára. Ezt követően megpróbálták beleerőltetni az ideológiai alapon meghatározott zöldmegállapodásban foglalt célokat a szabályozásba.
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a valóságtól teljesen elszakadt brüsszeli bürokraták által írt szabályok köszönőviszonyban sincsenek a gazdák által a földeken tapasztalt valósággal. A brüsszeli irodaházakban meghozott döntések pont a legfontosabb alapvetéseket és gyakorlatokat nem vették figyelembe, mikor a termelők feje fölött döntöttek.
A zöldmegállapodásnak történő megfelelés és bonyolult szabályozás jelentős versenyhátrányt okozott a gazdáknak, akik már egyébként is megszenvedték a háború és a felelőtlen szankciós politika következményeit, mint például a rekordmagas anyagköltségeket.
