A szigorú EU-s előírások és szabványok betartásával dolgozó uniós gazdálkodók hosszú távon nem versenyezhetnek sikeresen az EU-s normáknál jóval lazább feltételekkel, ezáltal jóval alacsonyabb költségszinttel előállított, viszont bizonytalan minőségű ukrán áruval. Az ukrán dömping fennmaradása ezért azzal fenyeget, hogy az érintett gazdálkodók egyre nagyobb számban nem tudják értékesíteni a termékei­ket, és behozhatatlan versenyhátrányba kerülnek a piacon.

Hazánk számos kezdeményezéssel és javaslattal élt a gabonapiaci nehézségek megoldása érdekében. 

 Ne feledjük azonban, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeket vissza kell vezetni a hagyományos piacaikra, Észak-Afrikába és a közel-keleti térségbe. Ellenkező esetben ezekben a régiókban élelmezési válság alakulhat ki, ami fokozhatja a migrációs nyomást. Brüsszelben éppen ezért egy olyan uniós alap létrehozását kezdeményeztük, ami transzfertámogatást nyújtana az itt ragadt ukrán gabonának, hogy az minél hamarabb eljusson szárazföldön a dél-európai kikötőkbe.

Különösen figyelemre méltó az a tény, hogy az ukrán áru dömpingszerű érkezése éppen azt a régiót teheti tönkre, amelyet eddig az Európai Unió egyik legfontosabb élelmiszerraktáraként tarthattunk számon. Az érintett Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária által lefedett régió hagyományosan erősen nettó gabonaexportőr, tehát az EU többi részét látja el a termelésével. 

Az öt említett tagállam együttes gabonatermése nagyságrendileg az ukrán termelési szinttel egyezik, mintegy hatvanmillió tonna évente. Az EU többi része ezzel szemben nettó importőr, tehát nem önellátó gabonából. Ezalól gyakorlatilag csak Franciaország képez kivételt, amely viszont a távolság és a magas szállítási költségek miatt nem szenvedi el az ukrán gabonadömping hatásait.

A folyamatok ismeretében megfogalmazódhat a kérdés, hogy a Brüsszel által szorgalmazott ukrán gabonadömping végső soron kinek az érdekét szolgálja. Az egészen biztosan állítható, hogy az Ukrajnával szomszédos öt tagállam érdekeit nem, ahogy a végső célként megjelölt harmadik országokban élő éhezőkét sem, kiszolgáltatva az EU belső piacát egy olyan harmadik ország termelésének, amelynek kibocsátása bizonytalan, az uniós növény-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírások pedig nem vonatkoznak rá.

A szerző Magyarország agrárminisztere

Borítókép: A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei mintát vesznek egy Ukrajna felől érkezett tranzitkamion kukoricaszállítmányából a záhonyi közúti határátkelőhelyen (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)