Feszültséggel teli évszázadok – sosem volt felhőtlen a lengyel–ukrán viszony

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán bejelentette: Varsó nem szállít több fegyvert Ukrajnának. A két ország között az elmúlt hetekben a lengyelek által meghosszabbított ukrán gabona-importtilalom, valamint Kijev ez okból történő pereskedése miatt vált feszültté a viszony. A kapcsolat ugyanakkor sosem volt felhőtlen, ennek történelmi okairól Kosztur András szakértőt kérdeztük.

UKRAINE-POLAND-RUSSIA-CONFLICT-WAR In this handout photograph taken and released by the Ukrainian Presidential Press Service on July 9, 2023, Ukraine's President Volodymyr Zelensky (L) speaks with Poland's President Andrzej Duda (R) during their meeting in Lutsk. (Photo by Handout / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS Fotó: Europress/AFP

Ha az ukrán–lengyel kapcsolatok rendkívül hosszú történetét röviden akarjuk összefoglalni, akkor elsősorban azt érdemes kiemelnünk, hogy a 14. századtól kezdődően a mai Ukrajna területének egyre nagyobb része került a lengyelek ellenőrzése alá, ez a törésvonal pedig mondhatni a közelmúltig meghatározó volt, hiszen a független Ukrajna választási eredményein is gyakran szinte pontosan kirajzolódott a lengyel uralom alatt lévő területek határa

– fogalmazott lapunk megkeresésére Kosztur András. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a lengyel–ukrán kapcsolatokat nehéz megérteni, hiszen az elmúlt évszázadokban tele voltak feszültséggel, egészen a közelmúltig. Ugyanakkor egy közös pont kialakult a két népcsoportban, mégpedig az orosz, valamint a német/osztrák birodalmi törekvésekkel való szembenállás.

 

Nacionalista emlékezetpolitika

Ezt az egy ponton való egységet azonban később számos újabb törés szabdalta szét, ugyanis az 1917–1921 közötti időszakban mindkét nemzetnek esélye volt a független állam megalapítására, azonban kiderült, hogy bizonyos területekre mindkét állam igényt tartana.

A lengyelek hamar elfelejtették a szövetséget, és a később az uralmuk alá került ukrán, valamint belarusz lakosság asszimilálására törekedtek. Az ukrán nemzeti mozgalom így immár a lengyel uralom alóli felszabadulást is zászlajára tűzte: az ukrán kommunisták persze az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal való egyesülést szorgalmazták, a nacionalisták ezzel szemben a szovjet rendszertől és Moszkva uralmától is megszabadultak volna

– jegyezte meg Kosztur András. Hozzátette, hogy az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) a második világháború alatt a mai Voliny megye területén etnikai tisztogatásokat hajtottak végre, amely során az ukránok rengeteg lengyel civillel végeztek. Varsó a mai napig azt követeli, hogy Kijev ismerje el ezt népirtásként. Csakhogy Ukrajna ma ezeket a szélsőséges csoportokat kiemelten kezeli azok szovjetellenes küzdelmei miatt.

Az oroszellenesség összeköt

Az emlékezetpolitikai vitákon túl az államközi kapcsolatok alapvetően jónak voltak tekinthetők az elmúlt évtizedekben, Lengyelország mindig igyekezett saját gravitációs mezejébe vonni a közte és Oroszország között fekvő volt szovjet tagállamokat. Az ilyen érdekszféra-építési szándékok persze nem örvendenek egyöntetű tetszésnek Ukrajnában sem, azonban mióta Kijev is egyre inkább távolodni igyekezett Oroszországtól, a két ország törekvései egybeestek

– jelentette ki a XXI. Század Intézet kutatója. Kiemelte, hogy Lengyelországba rengeteg ukrán vendégmunkás is érkezett már a háborút, sőt a 2014-es eseményeket megelőző években is, akiknek a beilleszkedése ugyan nem mindig volt súrlódásmentes, de mégis fontos szerepet játszottak a lengyel gazdasági növekedés biztosításában. 

Az ukránok lengyelek általi kiemelt támogatásának hátterével kapcsolatban Kosztur András elmondta, hogy Lengyelországban történelmi hagyománya van az oroszellenességnek, így az orosz hatalmi pozíciók minden gyengülését előszeretettel segítik. 

Másrészt a háború lehetőséget nyújtott Varsónak arra is, hogy megvalósítsa saját geopolitikai ambícióit, és a kelet-közép-európai térség vezető hatalmává váljon. Éppen ezért sérelmezik azt, hogy Ukrajna nem Varsón keresztül, hanem közvetlenül igyekszik kapcsolatot ápolni a vezető nyugati hatalmakkal, mint ahogyan azt a G7-államok által kiadott, biztonsági garanciákról szóló nyilatkozat léte is mutatja

– mutatott rá a kutató, aki szerint a választásokhoz közeledve a varsói vezetés indokoltnak látta, hogy erélyesen és nyíltan lépjen fel Ukrajna nem ritkán követelőző viselkedésével szemben. Így a gabonaembargón túl kijelentették, hogy a jövő évtől a menekülteknek nyújtott támogatásokat is visszavonják, valamint újabb fegyvereket sem szállítanak a háborúban álló országnak. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) és Andrzej Duda lengyel államfő (Fotó: Europress/AFP)