Egypártrendszerben élnek a szocialisták

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta eltelt idő is azt mutatja, hogy a szocialista mentalitásba nem épült be a demokratikus rendszer működésmódja – állapítja meg Fricz Tamás az MNO-nak adott interjújában. A politológus úgy látja: a „hazugságbeszéd” lakmuszpapírként működött az Európai Unióban, amely semmit sem tett annak érdekében, hogy a „trükkök százaival” operáló baloldali kormány alkalmazkodjon a demokratikus normákhoz. Magyarán, hogy vegye a kalapját.

– Egy ilyen beszédnek, mint amilyen az őszödi „drámai monológ” is, mi lett volna a logikus következménye egy stabil demokráciában?

– Modern európai demokráciákban egy ilyen beszéd nyilvánosságra kerülése után természetesen azonnal le kellett volna mondania a kormányfőnek. Ezt a demokratikus normák már nagyon régóta megkövetelik a politikai vezetőktől egy ilyen fajsúlyú eseménynél. Itt nem valami bagatell ügyről volt szó: az országgyűlési választásokkal kapcsolatban történt olyan esemény, ami működőképes demokráciákban nem megengedett. Azt gondolom – hogy Hock Zoltánt idézzem –, aki ilyen beszédet mond, az vagy előtte lemondott már, vagy utána öt perccel beadja a lemondását. Ehhez képest állt elő az a helyzet, hogy eltelt két év, s még mindig Gyurcsány Ferencnek hívják a miniszterelnököt.

– Milyen más, indirekt következményei vannak e két évvel korábbi botránynak?

– Az, hogy ez megtörténhetett, s utána helyén maradt a szocialista-szabad demokrata kormányzat Gyurcsánnyal együtt, tartós válságpályára állította Magyarországot. Olyan pálya ez, amely számos szempontból rombolja az ország tekintélyét, állapotát, nemzetközi megítélését is. Az Európai Unióban ilyen eseményre nincs is példa; vagyis hogy kirobban egy ilyen súlyú botrány, ám utána a kormány és annak feje a helyén marad. Még akkor is, ha jelenleg kisebbségben „kormányoznak”.

– Mi lehet az oka annak, hogy „trükkök százainak” bevetése után az EU mértékadó országainak kormányai nem gyakoroltak nyomást annak érdekében a Gyurcsány vezette MSZP–SZDSZ-koalícióra, hogy rászorítsák őket a demokratikus normák betartására?

– Igazi lakmuszpapír volt az őszödi beszéd, Magyarország nagyon érdekes és fontos kérdéseket vitt az Európai Unió színpadára. Nevezetesen, hogy a politikusok mennyit és milyen mértékben hazudhatnak, szabad-e manipulálni a választásokat Európa közepén. Továbbá, hogy szabad-e úgy – vagy egyáltalán! – leverni tüntetéseket, ahogyan azt 2006 őszén láthattuk. Vagyis nagyon fontos emberi jogi, értékbeli, a demokráciát, annak normáit érintő kérdések merültek fel. Ám ebben a helyzetben az Európai Unió csődöt mondott, ezen értékek védelmének a szempontjából mélységes csalódást okozott. Nem lépett fel, nem állt ki kellően a demokratikus és emberi jogi értékek mellett, sőt: a kérdés politikai ideológiák mentén megosztotta az EU-t, ahogy Magyarországot is. Az Európai Parlamentben is felerősítette a régi ellentéteket a szocdemek és a konzervatívok között; bekerült az ideológiai elköteleződések kérdéskörébe ahelyett, hogy egy közös fellépéssel hallatta volna hangját az európai közösség. Ennek okát abban látom, hogy az EU számára vannak szempontok, amelyek fontosak, és azok nem feltétlenül a demokratikus és emberi jogi értékek. Úgy tűnik: az uniós konvergenciaprogramok, a gazdasági, neoliberális elvárások teljesítése az egyetlen igazán fontos a számukra. A piac nyitottsága mellett kevésbé lényeges számukra, hogy a választások vajon tiszták-e, vagy hogy a rendőrök milyen brutalitással lépnek fel az emberekkel szemben, illetve hogy a politikusok ne hazudjanak. Az is kiderült: az unióban a posztkommunista erőkkel, politikusokkal kapcsolatos távolságtartás, óvatosság nem létezik, ezen személyeket sokszor jobban elfogadja a közösség, mint a rendszerváltó jobboldali, nemzeti politikusokat – s ez döbbenetes. Még az őszödi beszéd, s annak következményei sem vitték az EU-t abba az irányba, hogy próbáljanak az eseménysoroknak mögé nézni, vajon mik azok valóságos okai.

– Ennek fényében, a nevezetes napon azért hallgatott cinkosan-beleegyezően az MSZP-frakció, mert hatalmának megtartása érdekében nem áll messze tőlük a különböző szinteken alkalmazott manipuláció?

– A beszéd nyilvánosságra kerülése óta azt láthatjuk: a szocialista kormányzat nem sajátította el a demokrácia mentalitását, illetve működésmódját. Ezek nem épültek bele a motivációikba, cselekvéseikbe. Ugyanakkor az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése tette lehetővé, hogy alapvető gondjaink a maguk pőreségében, teljes nyíltsággal kerüljenek a társadalmi viták középpontjába. Ha egy olyan szocialista uralkodás lepné be Magyarországot, amelynek feje nem Gyurcsány – hanem mondjuk Horn Gyula, Kiss Péter vagy éppen Medgyessy –, akkor továbbra is egy maszatolásban, mutyizásban vergődő országban élnénk, ahol nem derülne ki pontosan, hogy ennek a hatalomnak valójában milyen is az igazi arca. Ugyanakkor Gyurcsány számos kérdést a végletekig kiélezett. Ő egyfajta negatív katalizátor – és bármennyire is meglepő –, hasznot is hozhat Magyarország számára, ha képes a Gyurcsány által generált kihívásokkal szembenézni. Miről is van szó? Lehet-e manipulálni a választásokat – a szocialista frakció rábólintott, mert a hatalmat akarják. Minden pillanatban egyre világosabb, hogy a szocialista kormányzat számára a demokrácia értékei, normái ellenében kizárólag az számít, hogy hatalmon maradjanak. Az eltelt két év megmutatta: a szocialisták úgy gondolják, még most is egypártrendszer van, nekik „jár” a mindenkori hatalom, s ennek érdekében azt tehetnek, amit akarnak, mindenféle morális megfontolás nélkül. Ez egy teljes mértékben félreértelmezett, eltorzított machiavellizmus. Romokban hever a demokráciánk, a kérdés az: ebből a helyzetből képes-e Magyarország talpra állni.