Varga Klára: Mert könnyű a Liszt Ferenc tér valamelyik csillogó kávéházának teraszáról szeretni például a romákat, könnyű vonulgatni egy kicsit az Andrássy úton és közben fotogénen mosolyogni, aztán megpihenni a Gödör Klubban, és mondogatni, hogy most aztán jól megadtuk nekik. De mi lenne akkor, ha igazi tettel, ha igazi áldozattal demonstrálnának a kedves „felelős” értelmiségiek? Fognák magukat, és a legszegényebb magyar vidékeken találnának maguknak egy falut, olyat akár, ahol kizárólag cigányok laknak. Vennének ott egy házacskát, ahová hétvégente el lehet járni családostul, megismerni a helyieket, a tájat, ráébreszteni őket a lehetőségeikre, szervezni nekik fesztiválokat, kulturális programokat, visszatanítani a hagyományaikat, ügyködni pályázati pénzekért, hogy legyen iskolájuk, művelődési házuk, munkájuk, tánccsoportjuk. El lehet menni például Olaszliszkára nyaralni, az egzotikus vakációra szánt százezreket meg odaadni a helybélieknek, hogy nyissanak mondjuk vályogvető üzemet.
(Magyar Nemzet, 2008. szeptember 24.)
Magyar lehet a tizenöt éve partra sodródott holttest
