Pénteken várhatóan jóváhagyják az európai uniós tagországok állam- és kormányfői azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a tagállamokban teljesíthetővé válnak a tavaly kijelölt ambiciózus éghajlatvédelmi célok, és akár egy éven belül életbe léphet az elavult intézményrendszert korszerűsítő reformszerződés.
A 27 tagállam vezetője csütörtök óta tárgyalja a terveket, és mindhárom fő témában nagyon közel kerültek a megállapodáshoz. Kettőben lényegében már megvan az egyetértés, míg a környezetvédelmi kérdésben a jelek szerint továbbra is Magyarország ellenállása a legmarkánsabb. A péntek reggeli megállapodástervezet szerint szükség van az uniós összesített GDP 1,5 százalékát, mintegy 200 milliárd eurót érő gazdaságélénkítő erőfeszítésekre, de figyelembe kell venni minden tagállam sajátos helyzetét. A szöveg kiemeli a legtöbb tagországban már támogatáshoz juttatott bankok szerepét az ipar és a szolgáltatások segítésében.
Az állam- és kormányfők „sürgetik a pénzintézeteket, hogy teljes egészében használják fel a számukra nyújtott lehetőségeket a gazdaság kölcsönnel való támogatására, és tegyenek lehetővé kamatcsökkentéseket a kölcsönért folyamodóknak”, áll a tervezetben, amely mindazonáltal még nem tekinthető véglegesnek.
A klímavédelmi és energiahatékonysági terveket illetően a legfrissebb szövegtervezet megerősítette a kitűzött célokat – 20 százalékos csökkentés a szennyező gázok kibocsátásában és a megújítható energiaféleségek arányának 20 százalékra emelése -, és néhány új elemet is tartalmaz a még kétkedő tagállamok, elsősorban kelet-európai országok, valamint Németország és Olaszország támogatásának elnyerése érdekében. A friss terv továbbra is tartalmazza, hogy a kibocsátásokra vonatkozó teherelosztás báziséve 2005. Erről a magyar delegáció mindeddig úgy vélekedett, hogy nem veszi figyelembe azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kelet-európai tagországok tettek a rendszerváltás óta.
A szöveg ugyanakkor számos ellensúlynak szánt elemet tartalmaz, közte azt, hogy az úgynevezett szennyezési engedélyekből származó bevétel 12 százalékát az EU egyfajta szolidaritási juttatásként az említett tagállamok közt osztja el a szolidaritási és növekedési alap útján, illetve bizonyos iparágakat ezen felül is segítenek. Az EU-beli iparvállalatok és a kelet-európai erőművek engedményeket kapnak abban, hogy mennyi kibocsátási engedélyért kell fizetniük, és mennyiért nem. A kelet-európai erőműveknek 2013-ban is csak az engedélyek 30 százalékáért kell majd fizetniük, és a 100 százalékáért csak 2020-tól.
A találkozó második napjára érkező állam- és kormányfők többsége derűlátását fejezte ki, hogy a megállapodás valamennyi témában megszületik. A magyar delegáció legutóbbi közlése szerint az egyeztetések még folyamatban vannak.
Szó van arról is, hogy – Kovács László adóügyi biztos javaslatának megfelelően – meghosszabbítják, az eredeti, 2010-es lejárati határidőn túl, azt az engedményt, hogy 18 EU-tagállam 15 százalék alatt tarthatja az áfát számos munkaintenzív helyi szolgáltatásra, illetve másutt is lehetséges az áfa-csökkentés ilyen szolgáltatásokra, de ezt a tagállamok önállóan dönthetik el.
A nyilatkozattervezet megerősíti azt az előző nap kidolgozott megállapodást, hogy garanciákért cserében az ír kormány megpróbálja elérni a reformszerződés ratifikálását a jelenlegi összetételű Európai Bizottság mandátumának lejártáig, azaz 2009. október végéig. Cserében a többi tagország megígéri, hogy az unió döntést hoz majd minden tagország bizottsági helyének megőrzéséről. Biztosítékokat helyez kilátásba az EU azokkal az aggodalmakkal kapcsolatban is, hogy a szerződés mennyiben érinti Írország sajátos adórendszerét, mennyiben gyakorol hatást az ország család- és szociális politikájára, olyan etikai kérdésekre, amelyek a születésszabályozással kapcsolatosak, és befolyásolja-e a hagyományos ír semlegességi politikát.
(MTI)
rézkor
Rézkori temetkezés: kutyafogakkal díszített babahordozók nyomában
