1998-ig senkinek nem szúrt szemet, hogy a politikai ifjúsági szervezetek sikeresen pályáztak a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogramhoz (GYIA) – mondta az elsőrendű vádlott az ellene és tizenöt társával szemben folytatott perben.
1998-tól a jogszabályváltozások megteremtették a civil szervezetek támogatási rendszerét, ebből azonban kizárták a politikai ifjúsági szervezeteket. A delegálási és döntéshozatali rendszeren keresztül azonban lehetővé vált, hogy ezek a politikai szervezetek megoldják finanszírozási problémáikat, érvényesítsék akaratukat – fogalmazott Zuschlag János. Az ifjúsági gyűjtőszervezetekben megjelentek a politikai ifjúsági szervezetekhez köthető delegáltak, akik a támogatások elosztásánál a civil oldalt képviselték. Így volt ez a GYIA-tanácsban – ahol a pályázatokról a miniszteri delegáltak és a civilek képviselői döntöttek –, s még inkább így volt a regionális ifjúsági tanácsoknál, ahol még az önkormányzati oldal szintén politikus képviselői is szerepeltek – tudatta a vádlott.
Zuschlag János szerint a támogatási döntések 1998 és 2002 között szinte mindig konszenzussal születtek. A vádlott elmondta: a tanúk – például Lados István – vallomásával ellentétben nem igaz, hogy saját kádereit igyekezett kineveztetni az egyes posztokra. Azt azonban nem tagadta, hogy ha kikérték a véleményét, akkor elmondta, „szakmailag” kit tart a legalkalmasabbnak.
Az országos és regionális pályázatok támogatásai mellett voltak egyedi miniszteri döntések, melyek elsősorban „szakmapolitikai” szempontok alapján születtek. Ez volt a leginkább átpolitizált terület, igyekeztek kiegyensúlyozottan támogatni a különböző oldalakhoz köthető hasonló szervezeteket.
„Nálam csengettek, ha valamire pénzt kellett szerezni”
Az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) gazdasági, finanszírozási kérdéseivel Zuschlag János foglalkozott – hangzott el az egykori MSZP-s politikus és tizenöt társa ellen folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt kedden. „Nálam csengettek, ha valamire pénzt kellett szerezni” – mondta Zuschlag a meghallgatása során. A pénzszerzés legkevésbé hatékony módszere az volt, hogy a különböző programokra, rendezvényekre megpróbált forrásokért „kuncsorogni” az MSZP-től. Másik lehetőségként a párt holdudvarától, vállalkozóktól igyekezett támogatást szerezni. A harmadik finanszírozási csatornát a különféle pályázatok jelentették – fogalmazott Zuschlag János.
1998 után a politikai jellegű ifjúsági szervezetek a finanszírozás megváltozása miatt elkezdték a saját civil hálózatukat kiépíteni. Ez teljesen bejáratott rendszer lett, amelynek működésével mindenki elégedett volt – közölte. Hozzátette: csak a legszűkebb működési tevékenység, illetve a külügyi kapcsolattartás volt, melyet nem lehetett civil „köntösbe” öltöztetni, s így nem lehetett rá pályázati forrást kapni.
Zuschlag János, aki 2002-ig az ISZM vezetője volt, elmondta: a szervezet is igyekezett megteremteni saját civil hálózatát. Az első egyesületek 1997-ben alakultak, jelentős számban azonban 1998 és 2002 között jöttek létre. Kezdetben igyekeztek együttműködni különböző egyesületekkel, majd a mozgalom tagjai is alapítottak civil szervezeteket. Az ISZM ekkoriban komoly „konkurenciaharcot” folytatott a Baloldali Ifjúsági Társulással, ezért fontos volt számára, hogy minél több rendezvényt, tábort szervezhessen – tudatta a vádlott.
A vádlott – mint mondta – országgyűlési képviselőként és ifjúságpolitikusként „széles körű lobbitevékenységet” végzett, a döntéshozatalnál segítette az ISZM-hez köthető civil szervezetek pályázatait.
Eleinte valóban létező egyesületekkel együttműködve valósították meg a programokat
A civil szervezetek döntően a baloldali ifjúsági mozgalmak egyesülését követően, a Fiatal Baloldal (FiB) működésének idején töltöttek be finanszírozási feladatokat – közölte Zuschlag. Az Ifjú Szocialisták Mozgalmának éves költségvetése az elsőrendű vádlott becslése szerint a kilencvenes évek végén nem haladta meg éves szinten a 20 millió forintot. 2000-ig a mozgalom finanszírozásában többségben voltak a hivatalos csatornákon keresztül befolyó összegek. Ekkortól – részben azért, mert nem az MSZP volt kormányon – többségbe kerültek a civil szervezeteken keresztül elnyert támogatások – mondta a vádlott.
Eleinte úgy történt, hogy valóban létező egyesületekkel együttműködve valósították meg a programokat. Olyan is előfordult, hogy tíz ISZM-tag alapított egy egyesületet, és az pályázott valamilyen rendezvény megtartására – közölte Zuschlag János. Konkrét példát említve a vádlott bírói kérdésre elmondta: az 1993-ban létrehozott, kalocsai székhelyű Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány 1999-ben úgy került az ISZM „látókörébe”, hogy alkalmas lehet különféle programok szervezésére. Kezdetben nem pénzszerzés céljából – Fodor Endre tanácsvezető bíró korábbi megfogalmazása szerint – „vette át az ISZM” az alapítványt, valódi programokat szerveztek. Az alapítvány, ahogy a vádban érintett más civil szervezetek is, döntő részben a két baloldali ifjúsági mozgalom – az ISZM és a Baloldali Ifjúsági Társulás – egyesülését követően töltött be finanszírozási feladatokat – közölte Zuschlag János. A politikai ifjúsági szervezetek vezetése tisztában volt vele, hogy milyen feladatokat töltenek be ezek a civil szervezetek, erről elnökségi, választmányi üléseken is nyíltan szó esett – mondta a vádlott. Amikor egy lemondás folytán új embert kellett találni az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány kuratóriumának élére, Őri András negyedrendű vádlott a posztot – Zuschlag szerint – „egyfajta mozgalmi feladatnak tekintette”, természetes volt számára, hogy elvállalja a munkát.
Fodor Endre tanácsvezető bíró elmondta: a tárgyalás délután is az elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódik. A volt szocialista politikus bírósági meghallgatása a múlt héten kezdődött el, az előző tárgyaláshoz hasonlóan a keddit is élénk sajtóérdeklődés kísérte. Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják, s 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van.
(MTI)
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
