A Benes-dekrétumok nélkül nincs lisszaboni szerződés?

A Wiener Zeitung ismerteti a cseh törvényhozók zsarolási kísérletét: a dekrétumok megerősítése nélkül nem fogadják el a lisszaboni szerződést. A Die Presse beszámol Ausztria demográfiai kulcsproblémájáról, a bevándorlók lényegesen nagyobb gyermekszülési kedvéről. A Der Spiegel tudósít a háború utáni német kriminalisztika várhatóan legkínosabb esetéről.

Die Presse (Diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap a Török nők kétszer annyi gyereket szülnek, mint az osztrákok című cikkében ismerteti a bécsi belügyminisztérium legújabb adatait. Miközben a törökök 2007-ben átlagosan 2,61 gyermeknek adtak életet, az egykori Jugoszláviából érkezettek 1,96-nak, az osztrákok 1,29-nak. A török nők első gyermekük születésekor, 23,8 évesen érzékelhetően fiatalabbak, mint az osztrákok, akik akkor 27,9 évesek. Ennek megfelelően jóval nagyobb egy török háztartás 3,76 személlyel, mint egy 2,28 személyes osztrák – derül ki a belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott számból.

Érdekes a vegyes házasságokra vonatkozó statisztika is: míg a törökökkel kötött házasságok 70 százalékában a nő az osztrák, addig az ázsiaiakkal kimondott igenek 76 százalékánál a férfi a bennszülött. Afrikaiakkal kötött házasságok 67 százalékában a nő a bennszülött. 2007-ben az összes megkötött házasságból 18,2 százalék esetében az egyik fél külföldi volt, ezekből 62 százalékban a menyasszony, 38-ban a vőlegény volt a bennszülött.

A bevándorlók esetében alacsonyabb a foglalkoztatási arány, mint a helyieknél. Ez 2007-ben az osztrák férfiak esetében 79,1 százalék, nőknél 66,3 százalék volt. A külföldi férfiaknál ez a kvóta 75 százalék volt, míg a nőknél 56,1 százalék. Nagy különbség látható az iskolai végzettségben. Csak a bevándorlók fele rendelkezik befejezett szakképzettséggel vagy érettségivel, míg az osztrákok esetében ez kétharmados. A törököknél még figyelemre méltóbbak a különbségek, csak 27 százalékuk rendelkezik befejezett iskolai végzettséggel, 68 százalékuknak csak általános iskolája van. Ennek megfelelően nagyobb a munkanélküliségi kvóta a külföldiek esetében, mint a bennszülötteknél.

2007-ben összesen 107 000-en vándoroltak Ausztriába, és 74 000-en költöztek el. A legnagyobb bevándorlócsoport 18 000 fővel a németeké. 2000 és 2006 között Ausztria az ezer főre vetített 13 fővel az egyik legfontosabb európai bevándorlási célországgá vált. Csak Luxemburg, Svájc, Írország és Spanyolország előzte meg. A külföldiek összlakosságon belüli, 1961-es 1,4 százalékos aránya már messze meghaladja a tíz százalékot, ma 1,427 milliónyian rendelkeznek „bevándorlói háttérrel”. A legtöbb bevándorló (a már honosítottak és még külföldi állampolgársággal rendelkezők) Szerbia-Montenegróból (206 000) érkezett, a második legnagyobb csoport a németeké (közel 200 000), őket követik a törökök (180 000), a bosnyákok (130 000), a horvátok (70 000), a lengyelek (58 000) és a románok (56 000).

2008-ban a gyanúsítottak 22 százaléka volt külföldi, duplája a lakosságon belüli arányuknak. Ebben a csoportban további öt százalékot tettek ki a turisták és az illegálisan az országban tartózkodók. 2007-ben az elítélt személyek 30 százaléka volt külföldi, a börtönökben fogva tartottaknak pedig 46 százaléka (ebben benne vannak az előzetes fogvatartottak is).

Wiener Zeitung (Wienerzeitung.at)

Az osztrák főváros napilapja a BZÖ: Prága a Benes-dekrétumokhoz köti az EU-szerződés aláírását című cikkében elemzi a cseh ultimátumot. Ewald Stadler, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) Európa-ügyi szóvivője felháborodásának adott hangot, hogy Prága összekapcsolja a lisszaboni szerződés elfogadását a Benes-dekrétumok megerősítésével. A szerződést ugyan februárban ratifikálta a cseh képviselőház, de ehhez mellékelt egy kísérő nyilatkozatot, miszerint az új megállapodás nem érinti a dekrétumok hatályát. Hasonló feltételeket kíván megfogalmazni a kérdésről áprilisban döntő cseh szenátus is. Ezzel Stadler szerint Prága gúnyt űz Európából és az elüldözöttekből. A Benes-dekrétumok képezték a jogi alapjait a csehszlovákiai németek és magyarok 1945 és 1948 közötti jogfosztásának, kitelepítésének és vagyonuk elrablásának. A cseh és a szlovák parlamentek nyilatkozatban erősítették meg a szavazások alkalmával a dekrétumokat.

Der Spiegel (Spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin Egy igen kínos történet címmel ismerteti a második világháború utáni kriminalisztika egyik legnagyobb mellényúlását. Évekig az „arc nélküli asszonynak”, megmagyarázhatatlan jelenségnek és a szövetségi köztársaság leginkább keresett bűnözőjének számított a „heilbronni fantom”, akit hat gyilkossággal hoztak kapcsolatba.

Úgy tűnik, ez a misztikus gyanúsított egyáltalán nem létezik. Lapértesülések szerint az említett helyszínen talált DNS megegyezik egy egészségügyi segédeszközöket gyártó cég dolgozójának genetikai ujjlenyomatával, aki a vattapálcikák sterilizálásáért felelős. A hamburgi cég nemcsak németországi, de osztrák és francia felhasználóknak is szállított.

A rendőrök szakszervezete (GdP) követeli az ügy gyors felderítését. Josef Schneider, a szakszervezet baden-württembergi elnöke kijelentette: amennyiben igaz a hír, az „rendkívül kínos történet lenne”. A rendőrség eddig a „fantomot” gyanúsította a 2007. áprilisi gyilkossággal, ahol egy 22 éves rendőrnő életét oltották ki, de egy ideje bevallottan tanácstalan, hiszen több mint 40 tetthelyen találták meg Baden-Württembergben, Rajna-vidék–Pfalzban, a Saar-vidéken és Ausztriában az említett fantom DNS-ét.