Kötelező lesz felejteni?

A Die Welt beszámol egy különleges perről, ahol a Stasi-ügynök személyiségi jogaira hivatkozva szeretné múltjának emlegetését megtiltani. A Süddeutsche Zeitung arról tudósít, hogy a kancellár kiállt Erika Steinbach, az Elüldözöttek Szövetségének elnöke mellett.

2009. 03. 19. 8:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilap A CSU „politikai rágalmazással” vádolja az SPD-t című cikkében elemzi a berlini Elüldözöttek Központja alapítványi tanácsának tagsága miatt kirobbant vita legfrissebb fejleményeit. Az Elüldözöttek Szövetségének (BdV) szövetségi gyűlése egyhangú határozatában ismét Erika Steinbachot jelölte a berlini központ kuratóriumába. A döntéssel a BdV demonstrálni kívánta: nem hagyja, hogy előírják, kit jelöljön az alapítványi tanácsba. Steinbach széke egyelőre üres marad. Steinbach az „üres szék politikáját” egy ország demokratikus kultúrája demonstrációjának tartja. A CSU feltétlen támogatásáról biztosította Steinbachot. „Mindent megteszünk azért, hogy az SPD politikai rágalmazása Erika Steinbach esetében eredménytelen maradjon” – nyilatkozta Alexander Dobrindt pártigazgató. A Bundestag-választások után gondoskodnak róla, hogy Steinbach „mindenképpen” megkapja az alapítványi tanácsban őt megillető posztot. Steinbach elkötelezettsége a kibékülés mellett és az elüldözöttek ügyeinek támogatása terén minden kétség felett áll. „Nem fogjuk hagyni, hogy az SPD ezt beszennyezze” – magyarázta Dobrindt. Korábban a BdV elnöke még egyszer megismételte, hogy az alapítványi posztról kizárólag ideiglenesen és csak az SPD nyomására mondott le. Kijelentette: egy ilyen beavatkozást azonban nem tartalmaz az alapítványi jog és az SPD hiányos felfogásáról tanúskodik a demokráciát illetően. Peter Struck, az SPD frakcióvezetőjének javaslatáról, miszerint nem szabadna sohasem a testülethez tartoznia, Steinbach úgy fogalmazott: „Hol élünk valójában? Az NDK korszakának vége. Ez nem demokratikus, ez antidemokratikus, ez diktatórikus.” Angela Merkel kedden, a BdV éves fogadásán kifejezte szolidaritását Steinbachhal. Kiemelten méltatta a CDU politikusának a központért folytatott munkáját. A kancellár egyúttal világos szavakkal felszólított arra, hogy ismerjék el végre az elüldözöttekkel szemben elkövetett igazságtalanságokat. 60 évvel a szövetségi köztársaság megalapítása után fel kell végre számolni azt a nézetet, hogy „az elüldözés témájánál mindig az elhárító mechanizmusokat kultiváljuk”. Mint mondta, az igazságtalanságot igazságtalanságnak kell nevezni. Steinbach jelölésével kapcsolatban ugyan konkrétan nem nyilatkozott, de elismerte a BdV azon alapvető jogát, hogy az őket megillető posztokat maguk töltsék be.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Uwe Müller Joguk van a volt Stasi-spicliknek a felejtésre? című cikkében elemezi az NDK múltjának feldolgozásával kapcsolatos vitát. Amikor 1989. december 4-én polgárjogi aktivisták megrohamozták az erfurti Stasi-központot, hogy megakadályozzák az akták megsemmisítését, Herbert Gräser ott volt közöttük. Az úgynevezett Új Fórum tagjaként felügyelt egy odacitált katonai ügyészt, amint a foglalók utasítására lepecsétel egy ajtót. Az ezt a jelenetet megörökítő fotó a kelet-német békés forradalom jelképévé vált. A történeti jelentőségű fényképet lehet, hogy nemsokára már nem lehet minden további nélkül publikálni, ha Gräser képes lesz szándékát megvalósítani. Ő ugyanis beperelte Joachim Heinrichet, az egykori ismert erfurti polgárjogi aktivistát, aki honlapján rövidke szöveggel közölte a képet. Gräser szerint ez sérti a személyiségi jogait és az ügyet most a müncheni tartományi bíróság tárgyalja. Az ügy megértéséhez szükséges tudni, hogy az állítólagos ellenzéki, aki segítette a Stasi-központ elfoglalását, maga 1981–1989 között „Schubert” fedőnévvel ügynök volt. Gräser ügyvédje szerint e tény emlegetése ronthatja ügyfele üzleti érdekeit és ebbe tovább nem kíván beletörődni. Gräser, aki nem kíván a nyilvánosság előtt a múltjára emlékezni, egyúttal a felejtés jogát vindikálja magának. Egy ilyen jogot 1973-ban az úgynevezett Lebach-ítéletben megítélt az alkotmánybíróság. Ezzel elfogadták a négy katona meggyilkolásában társtettesként hat évre ítélt elkövető érveit, akinek a személyiségi jogait – különös tekintettel lehetséges reszocializációjára – fontosabbnak ítélték, mint a sajtószabadságot. Ezzel az ítélettel sikerült a tettesnek megakadályozni egy, az ügyről forgatott dokumentumfilm sugárzását. De a Gräser-ügy jogászok szerint egészen más, mert többek között tettéért sohasem ítélték el. Ráadásul nem volt egyszerű kis bűnöző, hanem a diktatúra titkosrendőrségének egyik kiemelkedő munkatársa. „Schubert” nem egyszerű spicli volt, hanem az ellenség „leküzdésére” kiképzett „B-ügynök”. A nyolcvanas években 189 000 főt alkalmazó Stasi-birodalomban alig 3200 „B-ügynököt” tartottak nyilván. Gräser 11 aktája több mint 3000 oldalnyi jelentést tartalmaz, kevés ilyen hatékony ügynöke volt a Stasinak. Aktája szerint 1989. június 4-i éjszakai jelzése következtében sikerült megakadályozni egy másnapra tervezett röplapos akciót, mellyel az ellenzék a május 7-i önkormányzati választások meghamisítását kívánta bírálni. A látszat kedvéért Gräsert is letartóztatták – de öt nap múlva 1000 NDK márka jutalmat kapott. A Stasi tudta, miként kell megbecsülni a lojális munkatársat. „Schubert” 58 200 márka támogatást és 39 197 márkányi költségtérítést kapott, ezzel Erfurtban a Stasi legjobban fizetett ügynöke volt. Az, hogy egykori Stasi-munkatársak újra és újra beperelik mindazokat, akik a nevüket említik, már régóta mindennaposnak számít. De Gräser e tekintetben is különleges pozíciót foglal el, hiszen azt a Stasi-in-erfurt.de honlapot kívánja cenzúrázni, melynek üzemeltetőjéről, Joachim Heinrichről szintén jelentett. Ez felháborította Heinrichet. Az epidemiológia doktora és matematikus az NDK-ban egy környezetvédelmi csoportot vezetett, ma a müncheni Helmholtz Központban a légszennyezés okozta betegségeket kutatja, nem hagyja magát megfélemlíteni. S felháborodottan kérdezi, vajon odajutottunk-e, hogy az elkövető tényleg elhallgattathatja az áldozatát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.