Harc az adóparadicsomok ellen, kereskedelmi kedvezmények, a befektetési alapok ellenőrzése – többek között ezek a témák merülhetnek föl a húsz vezető ipari és fejlődő ország (G20) szerdán kezdődő, londoni csúcstalálkozóján.
Sürgős lépésekre van szükség a krízis ügyében – így foglalható össze Barack Obama nyilatkozata, melyet Gordon Brown brit kormányfővel történt találkozója után adott a sajtónak. Az amerikai elnök rámutatott: a világ a második világháború óta a legsúlyosabb gazdasági válsággal szembesül. Úgy látta, a kialakult helyzet a protekcionizmus visszafogására és a feltörekvő piacok támogatására ösztönöz, s felszólította az érintett országokat, hogy együtt keressenek megoldásokat.
Globális megoldások kellenek a globális válságra – hangsúlyozta Brown, aki az Egyesült Államokkal kialakított új kapcsolatrendszert a célszerűség jegyében határozta meg, miközben partnere is kiemelte, hogy a két ország együttműködése alapvető fontosságú a krízis kezelése ügyében.
Nem Bush jön vissza
Obama már kedden megérkezett a rendkívüli biztonsági intézkedésekkel megerősített brit fővárosba, ahol fogadja őt II. Erzsébet királynő. Mozgalmas szerdai napja során Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, illetve Hu Csin-tao kínai államfővel is tárgyal az USA első embere.
Az amerikai elnök személyét illetően a brit közmédium amerikai sajtóforrásokra hivatkozva olyan háttérbeszélgetéseket idéz, melyekkel a Fehér Ház sajtósai egyértelműen jelezték: Obama nem kívánja folytatni elődje politikáját, amivel Bush a legnépszerűtlenebb amerikai elnökké vált saját időszakában.
Mégis, kinek a kapitalizmusa?
Az előzetes találkozókat követően a legfontosabb megbeszélésekre csütörtökön kerül sor, ekkor találkoznak a brit fővárosban Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Törökország, az Egyesült Államok és az EU képviselői. Nem várható zökkenőmentes eszmecsere, Nicolas Sarkozy francia elnök például már most jelezte, hogy országa és Németország nem ért egyet a G20-csoport tervezett megállapodásával.
A BBC a franciák által felvázolt konfliktus lényegét úgy fogalmazta meg, hogy az amerikaiak és a britek féltik a kapitalizmus általuk preferált modelljét, melyet a németek és a franciák egyértelműen meg akarnak változtatni.
Visszafognának
A legfejlettebb államok a tervek szerint a recesszió elleni – már megkezdett – lépések folytatását helyezik kilátásba, elkötelezve magukat arra, hogy nem támogatják az újabb kiadásokat. A G20-ak 2500 milliárd dollárnyira becsült költségvetése, amely a világ gazdasági összteljesítményének 2 százaléka, összhangban van az IMF elvárásaival.
A G20-ak várhatóan felhívják a központi bankokat, hogy szállítsák a lehető legalacsonyabb szintre az irányadó kamatlábat – vázolták elemzők a vezető hatalmak valószínűsíthető monetáris politikáját. Szokványosnak éppen nem nevezhető kérésként megfogalmazódhat a magán- és állami részvények vásárlásának biztatása is. Szintén elképzelhető, hogy a fejlődő és a legszegényebb országok krízis miatti megsegítése is szóba kerül majd.
Gyeplő az IMF-re
Vita tárgyát képezheti, hogy milyen összeggel erősítsék meg az az IMF pénzügyi forrásait; az Egyesült Államok az IMF pénzeszközeinek 500 milliárd dollárra történő kibővítését látja szükségesnek a jelenlegi 250 milliárdról; Japán és az EU egyelőre 100-100 milliárdot ajánlott fel.
A tagállamok idejét látják az IMF és a Világbank megreformálásának is; kilátásba helyezték egy, a pénzintézeteket irányító minisztertanács megalakítását.
A találkozót példátlan biztonsági intézkedések előzték meg Londonban, ahol antiglobalista csoportok zavargására is számítanak a találkozó idején.
(BBC, lemonde.fr)
