Hadikommunizmus: Oszkó lekapcsolja a villanyt

Aki utolsónak hagyja el az országot, kérjük, kapcsolja le a villanyt – az ismert graffiti szövege ötlik föl bennünk, ha megpróbáljuk összegezni, mely területeken és milyen várható következményekkel kerül sor megszorításokra, elvonásokra a 2010-es költségvetés ürügyén. Némi rendszert próbáltunk keresni a tervezett büdzsé kapcsán naponta repkedő milliók, milliárdok kusza mínuszai között.

Másfél év alatt mintegy 1300 milliárd forint „megtakarítása” – az úgynevezett Bajnai-csomag e célkitűzése már megelőlegezte a magyar gazdaságot és a szociális szférát sújtó drasztikus elvonásokat. Cinizmusnak tűnik, hogy miközben a civilizált országokban a lakosság terheit enyhítő lépésekkel igyekeznek a gazdasági világválság hatásait enyhíteni, a kormányzat éppen a válságra hivatkozva tesz újabb olyan lépéseket, mely az adófizetőkre hárítja egy tehetségtelen politikai elit hétéves mélyrepülésének következményeit.

A célkitűzés, hogy 2013-ig 1300 milliárd forinttal kell csökkenteni az állami kiadásokat, eredetileg a Reformszövetség álláspontjaként vált ismertté. A Reformszövetség a foglalkoztatás növelésében látta a magyar gazdaság kitörési lehetőségét, ők viszont csökkentették volna a munkát terhelő adókat, és hangsúlyozták, hogy a szociális juttatások mindegyikét rászorultsági alapúvá tennék.

A csomag legitimitása

Ahogy jött, úgy ment: mind hatalomra kerülésekor, mind távozásakor feszegette Gyurcsány Ferenc az alkotmányos kereteket. Mivel úgy mondott le, hogy nem mondott le, s az új kormány választások és a program ismertetése, vitája, az arról alkotható társadalmi véleménynyilvánítás lehetősége nélkül tehette le az asztalra csomagját, erőteljesen megkérdőjelezhető, legitim körülmények között kerültek-e kihirdetésre a megszorító intézkedések. Mindenesetre a Bajnai-csomag és a jövő évi költségvetés szemlélete egyértelművé teszi, hogy az intézkedések egy teljességgel megtervezett és tudatos program mentén haladnak. A „költségvetési és pénzügyi egyensúly biztosítása” ürügyén megtett lépések nem tesznek kísérletet arra, hogy akár a banki szféra, akár a hazai multik bevételeit igyekezzenek megnyirbálni.

A csapásmérések célpontjai

A költségvetési „hadikommunizmus” számításait egyértelműen meghatározza az idei esztendő tragikus, 6,5 százalékos GDP-csökkenése. Érdemes számba venni azokat a területeket, melyekkel kapcsolatban már a Bajnai-féle csomag bejelentésekor szóba kerültek a drasztikus megvonások:

- a közalkalmazottak fizetését két évre befagyasztják, megszűnik a 13. havi juttatás,

- a nyugdíjaknál szintén megszűnik a 13. havi pénz, a tervezett nyugdíjkorrekció is elmarad,

- eltűnik a lakástámogatás,

- rövidül a gyed,

- befagyasztják a családi pótlékot,

- „átalakítják” a szociális segélyezési rendszert,

- leépítik a gáz- és fűtési támogatásokat,

- csökkenő támogatások az önkormányzatoknak, a tömegközlekedésnek, a „veszteséges” állami vállalatoknak, az agráriumnak.

1. Szociális ágazat

A központi költségvetés 5957 milliárd forintnyi konszolidált funkcionális kiadásainak harmadát teszik ki a jóléti funkciók. A kiadások egyharmada jut jóléti célokra a 2010-es büdzséből. A funkcionális kiadások öt nagy csoportra bonthatók, ezekből a legnagyobb összeg 1885 milliárd forinttal a jóléti kiadásoké, ez viszi el a teljes összeg 31,6 százalékát. Ez bomlik tovább oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra, lakásügyre, végül pedig szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre.

A tervezett elvonások ezen a területen:

- Oktatásra jövőre 580 milliárd forint jut, ez 12 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál.

- Az egészségügyi szférában a jövő évi előirányzat 127,4 milliárd forint: 6 milliárd forint elvonás.

- Kórházak támogatása: a 2009-es 85 milliárd helyett 2010-ben 79 milliárd.

- Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások: a konszolidált állami kiadás 2010-ben 82 milliárd forintos megszorítást tartalmaz, a funkcionális mérleg szerinti összeg 2010-ben 855 milliárd.

A rendszerváltás óta ez az első kormány, melynek – mint az a volt szociális miniszterek sajtóreggelijén is elhangzott – nincs szociálpolitikai koncepciója. Egyhatodára csökkenhet a sérült gyermekek fejlesztésére szánt összeg. A szférában a civil intézmények sokaságának bezárása várható, ami tömegesre növelheti az ellátatlan rászorultak számát.

Megvonások a rászorultaktól

Megszűnt a 13. havi nyugdíj. A július 1-jétől életbe lépő módosítás mellett az eredetileg idén január 1-jére tervezett nyugdíjkorrekció 2010. január 1-jére csúszik.

Megszűnt az eddigi lakástámogatási rendszer, a lakás korszerűsítéséhez és vásárlásához benyújtható otthonteremtési támogatási hitel vette át a helyét az eddigi struktúrának. Az ágazatot érintő, tervezett elvonásokat a rendszer kuszasága miatt egészében nem ismerjük, néhány árulkodó adat az alábbiakban következtetni enged a megvonások szemléletére.

Általános felháborodást szült például a kiszivárgott, 157 millió forintos támogatásmegvonás a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől. Hét éve az állam egy fillérrel se emelte az évi 207 milliós támogatást, így a vakok szövetsége reálértéken évről évre csökkenő összeggel gazdálkodhatott, s ez az érdekvédelmi szervezet szerint már eleve egyre nehezebbé tette a működésüket. Tevékenységük immár teljes ellehetetlenülése várható 2010-ben, mivel a kormány mindössze 50 millió forint támogatást kíván adni az egyesületnek. (Kedden egyébként tárgyalások kezdődtek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a fogyatékossági érdekvédelmi szövetségek között a jövő évi támogatásokról, a szakminisztérium szerint máris „megállapodás született” – a szerk.)

Takarékosság a gyermekek étkezésén

Az ágazat egészének romba dőlésétől óvott Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője. A politikus attól tart, olyan mértékű az elvonás, hogy ezt már a fenntartók, illetve a szolgálatot teljesítő szociális munkások nem tudják elviselni, össze fog dőlni a szociális rendszer. Néhány adat a tervezett szociális megvonások közül:

év

2009

2010

Bölcsődei ellátás normatívája

540 150 forint

494 100 forint

Utcai szociális munka normatívája

4 921 600 forint

4 543 750 forint

Fogyatékos és demens betegek ellátásának támogatása

454 110 forint

405 600 forint

Emelt színvonalú bentlakásos ellátás

543 200 forint

309 350 forint

Óvodai, iskolai, kollégiumi diákétkeztetés támogatása

65 ezer forint

22 500 forint (a fogyatékos gyermekek ápolásánál is)

Idős emberek, a demens betegek bentlakásos intézményi ellátásának támogatásánál 80 ezer forintnál több az elvonás (ugyanilyen arányú a csökkentés a fogyatékos személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátásánál.)

Édes élet

Összehasonlításképpen: nyilvánosságra került adatok szerint ugyanakkor a BKV közpénzekből mintegy 2 milliárd forintot költött végkielégítésekre az elmúlt két esztendőben. Átlagosan 9,8 millió forintos végkielégítést fizetett a MÁV a 2005. június 1. óta elbocsátott 7 felső vezetőjének, a felmondási idő megváltásaként pedig egyénenként átlagosan 17,5 millió forintot.

Ne művészkedjenek!

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a Bethesda Gyermekkórházzal és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével közösen tartott tájékoztatóján felhívta a figyelmet: nem értenek egyet azzal, hogy kevesebb pénz jut majd jövőre a gyermekek étkeztetésére, művészeti képzésére és kórházi ellátására. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a jövő évi költségvetés tervezetének az alapfokú művészetoktatást érintő javaslatait – mondta a tájékoztatón Ember Csaba, a szövetség elnöke. Így várhatóan csaknem 30 százalékkal csökkenne a minősített iskolák támogatása. Jelenleg 240 ezer gyermek vesz részt művészeti oktatásban.

Nincs ennyi út a munkához?

Egy tervezet szerint januártól egy családban csak egy ember kaphatna rendelkezésre állási támogatást – a munkanélküli-ellátás egy bizonyos formáját –, vagy jelentkezhet közmunkára, a másik felnőtt akkor sem, ha állástalan. Az Út a munkához programban jelenleg 295 ezer ember vesz részt, Szűcs Erika miniszteri megbízott szerint „túl sokan”. Nincs ennyi munka – magyarázta. Az intézkedéssel a költségvetés 12 milliárd forintot takaríthat meg, egy érintett család pedig 28 500 forinttól eshet el, bevétele egyharmadától.

2. A közösségi közlekedés átalakítása

A tervezett elvonás mértéke 70 milliárd forint, a MÁV-nál 40 milliárd (várhatóan kivonul az állam a 70 milliárdos adósságfinanszírozásból is).

A távirati iroda nemrég közzétett információja szerint a 40 milliárdos támogatás megvonása mellett várhatóan a MÁV évi 70 milliárd forintos veszteségét sem állja majd a költségvetés. A MÁV-nál egyelőre zajlanak az egyeztetések arról, honnan vonhatók el források a 40 ezer embert foglalkoztató, de mindössze 300 ezer utast szállító társaságtól.

A Levegő Munkacsoport úgy véli, hogy a válságkezelő kormánynak azokat a tevékenységeket kellene előnyben részesítenie, amelyek elősegítik a válságból történő kilábalást. A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a közösségi közlekedés éppen ezek közé tartozik. Az európai országokban a közösségi közlekedésben létrehozott minden munkahely átlagosan 2,5 további munkahelyet eredményez más ágazatokban. Amennyiben valaki közösségi közlekedést használ személygépkocsi helyett, évente átlagosan mintegy 500 liter üzemanyagot takarít meg.

3. Kórházak, egészségügy

Elvonások: 70-75 milliárd forint
Jelenlegi elvonás: 6 milliárd forint

A Magyar Államkincstár júliustól nem folyósítja az orvosoknak és szakdolgozóknak járó 15 ezer forintos keresetkiegészítést, ez 6 milliárdos megvonást jelent 6 hónap alatt.

A 2010-re tervezett megszorítások

20 milliárddal kevesebbet költene a Pénzügyminisztérium „egészségügyi szolgáltatásokra”.

- Aktív fekvőbeteg-ellátás: 16 milliárd,

- járóbeteg-szakellátás: 5 milliárd,

- gyógyító-megelőző ellátások: 13 milliárd vagy 20-25 milliárd forint.

A tervezett intézkedések között szerepel – mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta – az Országos Sportegészségügyi Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet felújítására szánt összegek teljes elvonása, a védőnői hálózat fejlesztésére tervezett keret befagyasztása, a kis forgalmú gyógyszertárak támogatásának megszüntetése. Egyetlen fillért sem biztosítanának a határon túli magyarok egészségügyi ellátásának segítésére.

4. Történelmi egyházak

Elvonás: legalább 10 százalék, az 1+1 forint alapú rendszer megszüntetése miatt 2,5 milliárdos kiesés.

A kommunista diktatúra nyílt, 1989-ig tartó egyházüldözése és a magyar történelmi egyházakkal szemben tanúsított kirekesztő szemlélete után a mai napig szembetűnő a materialista ideológiával összeegyeztethetetlen szemléletű egyházi intézmények, iskolák diszkriminációja, akárhányszor szocialista, illetve liberális pártok jutnak hatalmi pozícióba.

Nemrég rendkívüli parlamenti bizottsági ülés megtartását kezdeményezték a történelmi egyházak a 2008. évi zárszámadás és a 2010-es költségvetés ügyében, amelyen szeretnék érveiket és szempontjaikat megismertetni.

Szollár Domokos kormányszóvivő kedden kijelentette: jövőre „ideiglenesen” felfüggesztik az 1+1 forint alapú egyházműködési finanszírozási rendszert – mondta Szollár, miután Bajnai Gordon és a kormányzat képviselői kedden a Parlamentben egyeztettek a történelmi egyházak képviselőivel. Ez azt jelenti, hogy visszaáll a vatikáni szerződésben meghatározott mérték a 2010-es rendkívüli költségvetési évben: az egyszázalékos felajánlások mellett a személyi jövedelemadó 0,5 százalékáig egészíti ki a kormány az egyházak működésére szánt keretet. Értesülések szerint ez 2,5 milliárd forintos kiesést jelent a magyar egyházaknak.

5. Önkormányzatok

Az elvonás mértéke: 120 milliárd forint

„Megelégeltük a kormány szélhámosságát, ilyen feltétek mellett nincs értelme annak, hogy tárgyaljunk” – jelentette ki Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Debrecen polgármestere egy tévéműsorban kifejtette: az önkormányzatok és ő maga is tettek javaslatot arra, hogy hol lehetne megtakarításokat eszközölni. Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője viszont egy rádiónyilatkozatában elmondta, hogy az állam „adóbevételeinek csökkenése miatt” további intézkedéseket helyezett kilátásba az idei hiánycél megvalósítása érdekében: a kormány az önkormányzatoktól nemcsak 120 milliárd forintot, hanem feladatokat is elvesz.

6. Magyar Televízió

Elvonás: legalább 5 milliárd forint

A nézők számára fontos közszolgálati műsorok megszüntetéséhez vezetne, indokolatlan és elfogadhatatlan lenne, ha – a lapértesülésnek megfelelően – több mint 5 milliárd forinttal csökkentenék jövőre a Magyar Televízió (MTV) finanszírozására fordított költségvetési összeget. „A közmédiumokat fenntartó adófizető polgárok, a nézők szempontjából is elfogadhatatlan, ha jövőre drasztikusan, legkevesebb 5 milliárd forinttal csökkentik az MTV finanszírozására eddig fordított költségvetési összeget” – jelentette ki Medveczky Balázs ügyvezető alelnök, miután megismerte az elvonás tervét. Hozzátette: a közmédiumok működésében elérhetők megtakarítások, de ez nem lehet egyenlő az MTV megbénításával, azzal, hogy elveszik a vezető köztelevízió forrásainak csaknem 20 százalékát.

(Forrás: MTI, hírTV)