A múlt hét egyik legnagyobb sajtóhíre volt, hogy letartóztatták a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) rektorát, mert befolyással üzérkedéssel gyanúsítják. Szabó Jánosról ezek után a Népszabadság azt írta, nem ez az egyetlen olyan ügy, amelyben a befolyását használhatta törvénytelen jövedelemszerzésre. Katonai forrásaink szerint Szabó rektorsága idején számtalan gyanús üzlet köttetett az egyetem kontójára is, miközben a ZMNE vezetője látszólag bezárkózott az irodájába, hogy építse tudományos és üzleti karrierjét. Egyelőre a nyomozó hatóságok ezeket az ügyeket nem vizsgálják, pedig lenne mit firtatniuk. A hatóságnak csak fel kellene lapoznia az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi jelentését a Honvédelmi Minisztérium (HM) gazdálkodásáról. Ebben ugyanis az szerepel, hogy gazdaságilag igen kedvezőtlenül érintették a szaktárca irányítása alá tartozó Zrínyi egyetemet azok a megállapodások, amelyeket külsős cégekkel kötött az oktatási intézmény vezetése.
Perfekt-képzés vállalkozásszervezőknek
A ZMNE oktatását átvevő társaságok egyike a korábban néhány évig Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő érdekeltségébe tartozó Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt. volt, amely egy vállalkozásszervező levelező tanfolyam tandíjbefizetéseinek csaknem nyolcvan százalékát gombolta le az állami oktatási intézményről. Mivel a külsős tanfolyamok díja diákonként hetvenezer forintra is rúgott egy szemeszterben, évente jelentős összegek juthattak a koordináló magáncéghez.
A szerződések folyamatos módosításai alapján a ZMNE ráadásul egyre kedvezőtlenebb helyzetbe került, hiszen rendre több kötelezettség hárult rá, miközben alig kapott valamit cserébe.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Perfekt – felhasználva a ZMNE infrastruktúráját, oktatóit és részvételi lehetőségét az állami felvételi rendszerben – rendhagyó módon évekig úgy folytatott külső képzést, hogy az egyetem által toborzott diákoktól beszedte a költségtérítést, és a hallgatói befizetések terhére gondoskodott a tanárok, illetve az oktatásban részt vevő egyéb személyek díjazásáról. Magyarán: az egyetem levelező tanfolyamaira úgy jelentkezhettek a leendő hallgatók, hogy a költségtérítésre befizetett összegek nagy része a Perfekthez folyt be. Amikor azonban a társaság Gyurcsány Ferenc cége, vagyis az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. tulajdonába került, a helyzet a ZMNE szempontjából tovább romlott. Megszabták például, hogy a beszedett hallgatói befizetésekből a Perfekt a képzésekkel összefüggő költségei fedezésére átalánydíjként a befizetett teljes bruttó összeg kilencven százalékára jogosult, és az általa beszerzett oktatási segédanyagokért, tankönyvekért járó teljes bevétel is megilleti. A módosítást Szilvásy György volt polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a cég akkori vezetője írta alá. Abban az időben pedig, amikor Gyurcsány Ferenc már kiszállt a Perfektből, és a társaságot Erdős Ákos cége vette át, újabb együttműködési kontraktust írtak alá, amelyben már az szerepelt, hogy a helyiségeket és az oktatástechnikai eszközöket is az egyetemnek kell szolgáltatnia. Döntően csak 2006-ban változott meg a helyzet, addig viszont több száz millió forintot szivattyúztak ki külső társaságokba a tisztképző oktatási bevételeiből.
A korrupció gyanúja lengi körül azt a szerződést is, amelyet a Nyíregyházi Főiskolával újítottak meg Juhász Ferenc (MSZP) honvédelmi minisztersége idején. Az akkori tárcavezető választási körzetében olyan pilótaképzést folytattak, amelyre elméleti képzés esetén több mint százezer forintot szedtek be a jelentkezőktől egy félévre, egy légi óráért pedig csaknem hatvanezer forintot kellett fizetniük a tanulóknak. A Nyíregyházi Főiskola azonban információink szerint 2004 és 2009 között egyetlen fő utánpótlást sem biztosított a légierő számára, miközben a képzési összeget egy idő után a HM képviseletében a ZMNE utalta át a szabolcsi intézménynek. Azt nem tudni, hogy a képzésen részt vevő személyek hogyan tűntek el a honvédség kötelékéből. Egyes hírek szerint néhányan a kecskeméti repülőkórházban alkalmatlannak nyilváníttatták magukat, majd a polgári repülés-egészségügyi központban kereskedelmi repülésre kértek engedélyt, a két nyilvántartás pedig a mai napig nem találkozott az információáramlás hiányosságai miatt. Egy pilóta ugyanis hatszor annyit kereshet a polgári szférában, mint a honvédségnél.
Európai felzárkóztatás Ózdon
Különös képzés indult el 2007 őszén Ózdon is a ZMNE megbízásából azzal a céllal, hogy Ózd mint elmaradott térség jelentős állami támogatást kapjon a felzárkóztatáshoz. Az elvárt támogatás elmaradt, a pályázatok elbuktak, valakik azonban mégis jól járhattak. A 2007/2008-as tanévben 76 főt iskoláztak be két európai típusú alapképzésre (BSc-képzésre). A 2008/2009-es tanévben azonban már csak ötven fővel, a legutóbbi tanévben pedig 45 fővel indult az oktatás. A tanulmányi hivatal Neptun-jelentése szerint jelenleg 123 fő tanul a nevezett szakon az első–harmadik évfolyamon, a többiek folyamatosan kimaradtak.
Azonban nemcsak a hallgatók száma csappant meg, hanem a Zrínyi egyetem forrásai is. Az ózdi képzést ugyanis az egyetem nem egyedül, hanem egy magáncég bevonásával végzi, nagyon előnytelenül. Az egyetem hozzávetőleges évi 32 millió forintos bevételének nagyobb részét ugyanis a zrt. fölözi le úgy, hogy valójában nincs mögötte komoly teljesítmény. A tanulmányi hivataltól kapott információk alapján a ZMNE minden évben kifizet a cégnek húszmillió forintot, továbbá 2,5 milliót a tanórákért, és félmilliót az utazási költségekre a saját oktatóinak, összesen tehát csaknem 23 milliós kiadása van a képzés miatt. Önkormányzati források szerint a bevont magántársaság költségei viszont jóval szerényebbek: tanterem- és irodabérletre 2,5 millió forintot, a tanulmányi ügyintéző fizetésére 2,5 milliót költenek el évente, vagyis a költségek kifizetése után 15 millió forint maradhat a cégnél. A képzések kiszervezésére persze az új rendszerben sem lenne szükség, hiszen az egyetem Üllői úti campusát több mint ötmilliárd forintért adták el, hogy ebből hárommilliárdot költsenek el a Hungária körúti épületekre, ahol a jövőben minden megvalósítható.
Eltüntetik az iratokat?
Arról azonban nagy a csönd, hogy valójában ebből az összegből milyen bővítéseket végeztek el, milyen cégek és mennyi pénzért. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján azonban csak remélni lehet, hogy az egyetemen minden egyes felújításra szánt fillérrel el is tudnak majd számolni, és nem a nyomok eltüntetése érdekében folyik manapság hangyaszorgalmú munka a gazdasági igazgatóság irattárában. A jövő kérdése az is, hogy a ZMNE dékánjának javaslatára létrehozott, az egyetemi alkalmazottak egy részét papíron foglalkoztató HM Zrínyi Kht.-nél valóban közhasznú munka folyt-e, vagy a külső képzésekből, tanfolyamokból befolyt összegeket kívánták a szoros elszámoltatásból kivonni és egyéni érdekeltségek mentén felhasználni.
origo.hu
Itt vannak a legújabb kormányzati bejelentések – élőben a Kormányinfó
