– 1961-ben érdekes találkozásom volt Hofi Gézával az ORI büféjében. Akkor jött fel vidékről a kopott barna bőrkabátjában (1960-tól Hofi a debreceni Csokonai Színház tagja – a szerk.) és bizalmasan megkérdezte tőlem, hogy „Sanyikám, hogy jutnék én ’oda’ fel?”. Mondtam neki, hogy nyújtsd ki a nyelved. Kinyújtotta és rövid időn belül befutott azzal, hogy kritizálhatta a rendszert Kádár elvtárs segítségével, akivel vadászni járt. Két évvel később külföldi utunkról hazatérve megint csak összefutottam Hofival az ORI büféjében és azt mondtam neki, na látod, szükség volt a nyelvedre! Erre felajánlotta, hogy ha bármiben szükségem lenne rá, azonnal a rendelkezésemre fog állni. Köszönöm, mondtam neki, nincs rá szükségem! – emlékezik a forradalom leverése utáni Magyarország különös, zárt világára Udvardy Sándor színész és parodista, aki most töltötte be 80. életévét. (Udvardy Sándor csupán névrokonom, a művész az MNO korábbi cikke alapján keresett meg levelével.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!