Balázs: Az ET-nek fontos szerepe van a kisebbségek védelmében

Magyarország továbbra is kiemelt szerepet tulajdonít az Európa Tanácsnak (ET) a kisebbségek, illetve a sérülékeny társadalmi csoportok védelme és az ezzel kapcsolatos tagállami kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése terén – jelentette ki Balázs Péter külügyminiszter kedden Strasbourgban, a szervezet éves külügyminiszteri értekezletén.

Felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Magyarország idén ünnepli ET-tagságának 20. évfordulóját, és ez volt euroatlanti integrációjának első állomása. A szervezet jelentősége az időközben EU-taggá vált Magyarország szemében azóta sem csökkent.

Beszédében rámutatott az európai országok közötti együttműködés három legfontosabb fórumát jelentő szervezet – az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – közötti együttműködés jelentőségére, illetve az új demokráciák megszilárdításában játszott szerepükre. Az ET és az EU közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről szólva kiemelte az Európai Emberi Jogi Egyezményhez történő EU-csatlakozás jelképes jelentőségét egy egységes európai emberijog-védelmi rendszer megteremtése érdekében. Szorgalmazta továbbá a két szervezet közötti együttműködés fejlesztését az EU közvetlen szomszédságában lévő nyugat-balkáni és kelet-európai országokban, valamint az ET bevonását az európai polgárok alapvető szabadságjogainak és biztonságának egyidejű szavatolását célzó úgynevezett Stockholmi Program végrehajtásába.

A külügyminiszterek áttekintették a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága túlterheltségének enyhítésére irányuló, idén februárban megkezdett reform folyamatát. Ugyancsak megvizsgálták az ET egésze mélyreható reformjának helyzetét, amelynek célja, hogy növelje a szervezet politikai súlyát az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia értékeinek hatékonyabb érvényesítése érdekében. Megvizsgálták az ET által a grúziai konfliktus ügyében tett intézkedéseket. Thorbjorn Jagland főtitkár beszámolt a szervezet reformja ügyében tett saját kezdeményezései terén elért előrelépésről.

Az ülést követő ebéden a külügyminiszterek informális keretek között eszmecserét folytattak az ET bosznia-hercegovinai szerepvállalásáról. A vitának kiemelt aktualitást adtak az idén októberben esedékes parlamenti és elnökválasztások, illetve az a tény, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2009 decemberében megállapította: a jelenlegi alkotmány alapján hatályos választási törvény ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel.

A 47 tagú ET külügyminiszteri értekezletének végén Macedónia vette át Svájctól a következő fél évre a miniszteri bizottság elnöki tisztét. Micheline Calmy-Rey svájci külügyminiszter jelentést tett az elmúlt féléves svájci elnökség eredményeiről, macedón kollégája, Antonio Milososzki pedig ismertette a következő elnökség prioritásait, amelyek három kérdéskörre összpontosulnak. Ezek a következők: az emberi jogok védelmének erősítése, az integráció elősegítése a különbözőség tiszteletben tartása mellett, illetve a fiatalok részvételének előmozdítása.

Elmondta, hogy a macedón elnökség idején számos rendezvényt terveznek a fenti prioritások alátámasztására. Lesznek konferenciák egyebek között a nemzeti kisebbségekről, a cigányságról, a korrupció elleni harcról, a szubszidiaritás erősítéséről és a fogyatékkal élő személyek integrációjáról.

(MTI)