Éppen három hónapja, amikor a brit fél az argentin tiltakozás dacára mégis megkezdte az egyoldalú olajkutatást – a 90-es években még kudarcot vallott minden kísérlet –, a két fél között ugyanolyan kétoldalú éles vita kezdődött, mint 1982-ben, amikor háborúba torkollt a két fél vitája. Argentína ezúttal minden nemzetközi fórumon támadásba lendült, és jóval nagyobb támogatásra számíthat, mint 28 éve. Argentína azóta életbe léptette a most is brit fennhatóság alá tartozó szigetcsoportra irányuló hajóforgalom korlátozását: a kormány engedélye nélkül nem futhat ki egy hajó sem Buenos Aires kikötőjéből a Falkland-szigetek felé.
A Rockhopper cég nem árulta el, hogy megéri-e a felszínre hozni a most megtalált olajmennyiséget, viszont közölte, hogy 2740 méteres mélységig fúrtak le az Atlanti-óceán déli részén sziklás és homokos talajban. Még nem döntötték el azt sem, hogy egyelőre lezárják-e a lelőhelyet vagy egy másik blokkban kezdik meg a próbafúrásokat, és földgáz után kutatnak. A The Timesban az Oriel Securities szintén izgatott elemzője nyilvánosságra hozta a most megbecsült olaj mennyiségét: 200 millió hordó lehet, amely a nyersolaj jelenlegi ára alapján akár 17 milliárd fontot is érhet. A cég részvényeinek értéke azonnal megugrott 138 százalékkal. Az ugyanabban a térségben négy blokkban próbálkozó Desire Petroleum március végén jelentette be, hogy nem éri meg kitermelni a február végén kezdett próbafúrások nyomán talált olajat. A sziget déli felén még három cég, a Bordern & Southern Petroleum, a BHP Billiton y a helyi társcég, a Flakland Oil and Gas kutat olaj után.
A brit kormány a British Petroleum egyik fúrótornyának mexikói-öbölbeli környezetszennyezést okozó katasztrófája miatt inkább kivár és hallgatásba burkolózik, már csak a csütörtöki parlamenti választások várható változásai miatt is.
(clarin.com.ar, pagina12.com.ar, lanacion.com.ar, cronista.com.ar, telam.com.ar – Argentína)