Néhány éven belül 200 ezer háztartás válhat energiatakarékossá

Az új kormány két-három éven belül 200 ezer háztartást kíván bevonni az új otthonteremtési program épületenergetikai rendszerébe, ami az építési munkálatokkal együtt 150 ezer új munkahelyet teremt – mondta Bencsik János fideszes képviselő, szakpolitikus csütörtökön Budapesten, a Central European Business Center „Energia 2010” konferenciáján.• Bencsik: Őszre elkészül az otthonteremtési rendszer

A képviselő közlése szerint alaptalanok a sajtóban megjelent információk a kormányzati szerepvállalásáról. Bencsik János a korábbiakhoz képest további részleteket ismertetett az új otthonteremtési – épületenergetikai programjáról. A képviselő megismételte, hogy 10-15 éven belül 3 millió háztartás és 200-250 ezer középület energiahatékonysági megújításáról van szó. A rendszer komplex felújításokat támogat, a pályáztatás pedig egyablakos lesz. A nyílászárók cseréjét, a fűtés korszerűsítését és a homlokzatszigetelést egy projektként kezeli a rendszer, és nem támogatják külön az egyes elemeket.

A pályázatok elbírálását összekötik a banki hitelbírálattal és a saját erő biztosításával, így a pályázati szerződéssel együtt írhatják alá a hitelszerződést. A finanszírozási hátteret az úgynevezett zöldbank biztosítja majd, kereskedelmi bankok bevonásával – tette hozzá. A finanszírozás forrása pedig az európai uniós források átcsoportosítása, a szén-dioxid kvóta eladásokból származó bevételek és hazai források.

A program eredményeként az átlagos energiamegtakarítás a hő esetében 40-50 százalék lehet, és Magyarország energiafüggősége 20 százalékkal mérséklődik. A megújuló energiák elterjesztésével ez az arány akár 25 százalék is lehet.

Egyeztetést szeretnének

A jelenleginél egyszerűbb és átláthatóbb szabályozást várnak az energiapiaci szereplők a következő kormánytól – jelezték a konferencia felszólalói. A tanácskozáson a Magyar Energia Hivatal elnöke, Matos Zoltán bejelentette, hogy rendszeres egyeztető fórum létrehozását javasolta a jelenlegi kormánynak, és javasolja a következőnek is. Javaslata szerint az érintett szereplők (stakeholders) félévente tartanának megbeszélést, ahol feladatokat is meghatároznának és azok teljesítését számon kérnék. Matos Zoltán szerint a hatályos árszabályozás kellő biztonságot és kiszámíthatóságot ad a befektetőknek, és ennek alapján az idén elegendőnek látszik az „árak karbantartása”.

A konferencián Hónig Péter, energiaügyekért felelős miniszter úgy vélekedett: a politikát ki kell iktatni, az államnak ki kell vonulnia a „vezérlésből”, és az átlátható piac működését kell felügyelnie. Szerinte a gáztól való függőséget az atomenergia mérsékelhetné. Ságodi Attila, a KPMG partnere úgy véli, a piaci árak oldanák meg azt, hogy csökkenjen a gázfelhasználás. Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke az infokommunikációs és az energiapiac kapcsolódási pontjait elemezve azt emelte ki, hogy az ilyen együttműködés elsősorban az infrastruktúrában költségmegtakarítást eredményezhet, és a fogyasztók megtartásában játszhat nagy szerepet. Az infokommunikációs piac megmutatta, hogy a fogyasztók előnyben részesítik a szolgáltatási csomagokat – mutatott rá. A közös infokommunikációs és energia csomag jó példája a Magyar Telekom belépése az energiapiacra. A távközlési cég a héten jelentette be hogy a lakosság számára energiát is értékesít.

Nincs hatékony verseny

Kaderják Péter, az energiahivatal korábbi elnöke, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője az energiapiac liberalizációjának pozitív eredményeként a versenyt említette, de megjegyezte, hogy annak intenzitása a fogyasztó szempontjából kérdéses. Kovács Csaba, a Magyar Energia Hivatal elnök-helyettese a kiskereskedelmi piacról azt mondta: nem lehet egyértelműen megállapítani mi az oka a hatékony verseny hiányának, így a hivatal nem is tud beavatkozni.

A résztvevők nem tudtak arra megoldást javasolni, hogy a jelenlegi nyugat-európai olcsó földgáz árelőnyét miként lehetne a magyar fogyasztók számára érvényesíteni. Jan Massmann, az E.ON földgáz-nagykereskedő cégének, az E.ON Földgáz Trade Zrt.-nek a vezérigazgatója a régió gázhálózatainak összekapcsolását szorgalmazta, hogy a spot (azonnali) piacról több földgázt lehessen vásárolni. Kovács Csaba, az energiahivatal elnök-helyettese arról szólt, hogy az áram árát növelő kötelező átvételi rendszer akkor lesz ösztönző a megújuló energiatermelésre, ha kikerül belőle az, ami nem odavaló. Ezzel arra utalt, hogy kötelező átvenni, mégpedig a piacinál jóval magasabb áron, a hőtermeléssel együtt termelt áramot.

Hogy teljesül a cél?

A konferencia egyik prezentációja szerint ahhoz, hogy Magyarország 2020-ra 13 százalékot érjen el a megújuló energia részaránya az energiafelhasználásban, 7790 gigawattóra mennyiséget kell megújuló primer energiából termelni, amihez 300-350 milliárd forintra lenne szükség. Az idei költségvetésben mindössze 12 milliárd forint a „zöld célokra” tervezett ráfordítás.

Az energiaiparban történő befektetői hajlandóságról szólva az áramtermelők a finanszírozás drágulásáról panaszkodtak. A projektek sorban állnak a bankoknál, és csak azok kapnak hitelt, amelyeknél a legkisebb a kockázat. Az EBRD képviseletében Hargitai Zsuzsa, az EBRD Magyarország Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy rövidültek a futamidők, emelkedett a saját erő aránya. A hitelkérelmek elbírálásánál vizsgálják a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, de még a vevők hitelképességét is. Varró László, a Mol stratégiai igazgatója azt mondta, hogy az erőművi beruházásoknál nem a finanszírozás a probléma, hanem az, hogy a hagyományos erőművek nyeresége a válság hatására elolvadt. A szakember szerint Magyarországon öt évig nem tér vissza a villamos energia iránti kereslet.

(MTI)