Korszakos barátság Törökországgal

Bennünk, törökökben és magyarokban az a különleges, hogy képesek vagyunk úgy emlékezni, hogy tiszteletben tartjuk a másik oldal érzékenységét – jelentette ki lapunknak Törökország budapesti nagykövete. Gülsen Karanis rámutatott, hazája mindent megtesz, hogy az Ázsia és Európa közötti energiafolyosó működjön.

Gülsen Karanis nagykövet (Forrás: X)

A stratégiai partnerség megkötésekor, 2013-ban a kereskedelmünk volumene nem érte el a kétmilliárd dollárt évente, ma túl vagyunk az ötmilliárd dolláron és megerősítettük az elkötelezettségünket, hogy megcélozzuk a tízmilliárdot. Akkoriban főként késztermékeket vásároltunk és adtunk el egymásnak, esetleg egyszerűbb befektetéseket eszközöltünk. Mára közös fejlesztések valósulnak meg a védelmi szektorban, új gyárakat építenek, megerősítik a magyar elektromos hálózatot és ingatlanfejlesztést is végeznek.

– Mi változott önben a magyarországi missziója során?

– A magyarországi professzionalizmus és céltudatosság egyértelműen maradandó nyomot hagyott. Nem a diplomácia világából érkeztem, üzleti hátterem van. A diplomáciába úgy kerültem, hogy az Antalyai Diplomáciai Fórumnak, a török külügyi törekvések zászlóshajójának voltam társszervezője, ezt követően jelöltek ki nagykövetnek Budapestre. 

Az itt töltött négy év egyértelműen az egyik legcsodálatosabb lehetőség volt számomra fejlődni és tanulni. Magyarországon ahhoz, hogy el tudj érni valamit, személyesen kell találkozni a partnerekkel, legalábbis személyesen én így éreztem. A magyarok jobban szeretik ezt, mint egy hűvös telefonhívást vagy egy egyszerű e-mailt. Úgyszintén fontos a diplomácia, mint az emberi kapcsolatok előmozdításának eszköze. 

A mai rohanó világban a diplomáciát könnyen besorolják a régimódi szakmák közé, ugyanakkor nem lehet eléggé megbecsülni az emberek együttműködésének erejét és hatékonyságát.

– Idén emlékezünk meg a mohácsi csata 500. évfordulójáról. Törökország hogyan viszonyul ehhez a történelmi eseményhez?

– A törökök és a magyarok ősi népe rengeteg alkalommal találkozott egymással a történelem során. Ami számomra lenyűgöző, az az, hogy mindkét nép ki tudta alakítani a hosszan tartó barátság eszményét ahelyett, hogy ősi ellenségként tekintsenek a másikra. Máig emlékszünk azon magyar szakemberekre, építészekre, mérnökökre, akik segítettek a Török Köztársaságot felépíteni. 

Ha Törökországba látogat, ott is talál magyar emlékeket, például Rodostón II. Rákóczi Ferencnek, Küthayában Kossuth Lajosnak, Izmitben pedig Thököly Imrének áll emlékműve.

Mohácsot mindig a XVI. század egyik fordulópontjának tekintették a magyar és a török történészek egyaránt. A különleges képesség bennünk az, hogy képesek vagyunk úgy emlékezni, hogy tiszteletben tartjuk a másik oldal érzékenységét. Hadd emlékeztessek arra, hogy a mohácsi csata 400. évfordulóján mi történt! Akkor a magyarok meghívták az első itteni török küldöttet a megemlékezésre. A követ, Hüsrey Gerede Ankarától iránymutatást kért. Az ország vezetése azt közölte, csak abban az esetben vehet részt az eseményen, ha úgy véli, azon nem fogják megsérteni a török nemzetet. Hüsrey Gerede úgy döntött, vállalja a kockázatot, mivel ismerte a magyar nemzet valódi természetét. Igaza lett, az esemény során egy rossz szó se hangzott el, sőt utólag minden részvevő megállapította, milyen csodálatos, hogy a csatára közösen tudnak emlékezni a törökök és a magyarok. Horthy Miklós kormányzó beszédében elmondta, a „régi ellenségek ma igaz barátok”, és a „két nemzet kapcsolatait szívélyes viszonyban fejleszti”. A török követ válaszában a hallgatóságot „drága testvéreimnek” szólította és rámutatott, a „magyar nemzet nagyságát szépen mutatja, hogy volt bátorságuk elhívni török barátaikat a gyásznapra”. Ez a kölcsönös tisztelet mindig jellemezte a kétoldalú kapcsolatokat.

– Törökország erejét megfeszítve küzd, hogy össze tudja kapcsolni energetikai szempontból Európát Ázsiával, amely ugyanakkor kockázatokkal is jár. Fenntartják ezt a jövőben is?

– Törökország speciális helyzetben van, hiszen a mi régiónkban található a világ olaj- és gázkészletének nagyjából 60 százaléka, így mi vagyunk a föld legnagyobb olaj- és gázpiaca. Ezért számos lépést tettünk, hogy energiaközpontként tudjunk tevékenykedni. Megépítettük a Baku–Tbiliszi–Ceyhan olajvezetéket (BTC), a Dél-kaukázusi gázvezetéket (SCP), a Baku–Tbiliszi–Erzurum gázvezetéket (BTE), a török–görög gáz interkonnektort (ITG), a Transz-anatóliai gázvezetéket (TANAP), valamint a Török Áramlatot. A Magyarországgal való energiakapcsolat egyértelműen pozitív. Magyarország volt az első olyan nem szomszédos állam, amely Törökországtól földgázt vásárolt a 2024-ben.

Olajipari vállalataink (a Mol és a Turkish Petroleum) stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá, és közös vállalkozást hoztak létre szénhidrogén-kutatás céljából nemcsak Törökországban és Magyarországon, hanem más régiókban is. Sőt, Líbiában is nyertek egy pályázatot.

A Mol Csoport és a Turkish Petroleum olajtársaság együtt fejlesztik Magyarország egyik lehetséges lelőhelyét. Török és magyar cégek együtt építenek egy 1000 MW teljesítményű földgázüzemű erőművet Tiszaújvárosban. Egy nemrégiben felállt munkacsoport azt vizsgálja, milyen lehetőségek rejlenek a nukleáris energia együttműködés terén. Büszkén állíthatom, az energetikai terület az együttműködésünk gerincévé vált.

– Törökország számára ma is cél az Európai Unióban való tagság attól függetlenül, hogy milyen helyzetben van az országközösség?

– Törökországnak az EU-tagság ma is stratégiai cél és kiemelt fontossággal bír. Tagjai, esetenként alapító tagjai vagyunk a legtöbb európai szervezetnek, mint az Európa Tanács, a NATO, az EBESZ vagy az OECD. Európa történelmének részeseként rengeteget hozzájárultunk az európai eszme alakításához, és ez a jövőben is így lesz. A vámuniónak köszönhetően az EU Törökország első számú kereskedelmi partnere, fordított esetben hazám az ötödik legfontosabb partner az EU számára. Külföldi kereskedelmünk több mint fele az EU-val történik, és az unió a legnagyobb forrása a közvetlen tőkebefektetésnek. Törökország számos területen lehet az EU segítségére, mint a biztonság, a védelempolitika, a gazdaság vagy az energia. A Törökországgal való stratégiai együttműködés erősíti Európát és kiterjeszti geostratégiai mozgásterét. Hogy felgyorsítsuk a csatlakozási folyamatot arra kérjük az EU-t, hogy egy eddiginél céltudatosabb, együttműködőbb, előretekintő nézőpontot foglaljon el. Az EU-val közös határtérségünk rengeteg kihívást rejt, amelyeket csak úgy tudunk hatékonyan kezelni, ha egyesítjük az erőinket és erősítjük az együttműködésünket. Magyarország következetes támogatása Törökország EU-csatlakozására mindig rendkívül fontos volt, amelyért roppant hálás Törökország.

Borítókép: Gülsen Karanis (Forrás: X)