Nem függ a szociális háttértől a továbbtanulás?

Egyre kevésbé függ a gimnáziumi tanulók családjának társadalmi és szociális hátterétől az, hogy a diákok továbbtanulnak-e a felsőoktatásban – mondta Fábri István szociológus, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője a szervezet szerdán Budapesten tartott műhelykonferenciáján.

Állítását az előadó azzal indokolta, hogy a leghátrányosabb helyzetű tanulók még a középiskoláig sem jutnak el, ugyanis szüleiknek az is gondot okoz, hogy gyermekeik az általános iskolát elvégezzék. Akik viszont gimnáziumba járnak, azoknak megvan a szükséges anyagi és kulturális hátterük a továbbtanuláshoz, így alig egy-két százalékukat befolyásolja a szociális helyzet.

A szociológus rámutatott: az utóbbi években folyamatosan csökken a középiskolai korosztály létszáma, ezzel párhuzamosan viszont eddig nőtt az érettségizettek aránya, mert sokan idősebb korban, pótlólag tették le az érettségit. A következő években azonban ez a kompenzáció nem lesz meg, mert „a demográfiai lejtmenet olyan mértékű, ami miatt most már összességében is kevesebb lesz az érettségizők száma” – mondta.

A nemrég végzett felmérésükben a felsőoktatásba nem jelentkező háromezer megkérdezett diák mintegy háromnegyede azt mondta, más keretek között ugyan, de tanulni fog, 15 százalékuk dolgozni akart, a fennmaradó részük pedig bizonytalan választ adott. A tanulást választók egy része OKJ-s tanfolyamokon szeretne szakmát szerezni, másik részük felsőfokú szakképzésben vesz majd részt valamelyik középiskolában – közölte.

Egy másik, szintén ekkora mintán végzett kutatásból pedig az derül ki, hogy a megkérdezettek 17 százaléka gondolja csak úgy: nem kell diploma az életben való érvényesüléshez – tette hozzá.

A vezető elemző szerint minden adat azt bizonyítja, hogy nem csökken a foglalkozások presztízse a diplomások egyre magasabb aránya ellenére sem, ugyanis egyre nagyobb azon munkakörök száma, ahol elvárás a diploma, holott korábban ezeket a munkaköröket érettségivel is be lehetett tölteni. Klasszikus példaként hozta fel a titkárnői állást, amelyet korábban akár érettségi nélkül is be lehetett tölteni, ma viszont egyre inkább elvárás a nyelvvizsga vagy a diploma.

Beszélt arról is, hogy a felsőoktatásba jelentkezők 2000-ben és 2010-ben is 140 ezren voltak a tavaszi felvételiken. Az elmúlt tíz évben a legtöbben – 167 ezren – 2004-ben jelentkeztek, míg 2008-ban alig 97 ezren.

E tekintetben három fő periódust különböztetett meg: 2000 és 2004 között dinamikusan nőtt a továbbtanulók létszáma, 2005 és 2008 között a jelentkezések folyamatosan visszaestek a bolognai rendszerre történő átmenet miatt, míg 2009–2010-ben újra emelkedett a számuk, amit a mesterképzésre jelentkezéssel lehet magyarázni.

A konferencián szó esett még a felsőoktatás nemzetközi tendenciáiról, a média továbbtanulásban betöltött szerepéről és a felvételi eljárás tudnivalóiról is.

(MTI)