A felújítást kis- és közepes vállalkozások végeznék, akiknek tartósan munkát biztosítana a program. A felújítás után az épületek energiafogyasztása 70-80 százalékkal csökkenne. A felújításra az uniós támogatás átcsoportosításával, a szén-dioxid-kvótából és a megalakítandó zöldbank hiteléből 100 milliárd forint körüli összeg áll rendelkezésre évente, a zöldbank hitele lenne az önerő, amelynek a törlesztőrészletét a megtakarítás fedezné, a felújítás e feletti része vissza nem térítendő támogatás lenne – mondta előadása után újságíróknak az államtitkár.
Az előző kormány elkészítette a Nemzeti Megújuló energia Cselekvési Terv javaslatát, amelyet júniusban kellene leadni Brüsszelben. Az új kormány bejelentette, hogy csak szeptemberben adja le a tervet, mivel előtte széles körű konzultációt folytat arról. Ennek első állomása volt a csütörtöki konferencia, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Hungaricum csoport közösen rendezett.
Bencsik kifejtette, hogy a villamos energia termelésében a megújuló energia csak kiegészítő szerepet kap, viszont a hőenergia előállításánál 40 százalékos lesz az aránya. Szerepet kap a mező- és erdőgazdasági biomassza, a faipari hulladék, és mindez decentralizáltan kerül felhasználásra. Az államtitkár beszélt az energia árak felülvizsgálatáról, és arról, hogy az energia szolgáltatók csak méltányos profithoz jussanak. Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára erről csak annyit mondott, hogy folynak a tárgyalások az állam és a szolgáltatók között, de még nem fejeződtek be.
Bencsik újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a rászorulók továbbra is kapnak támogatást a gáz árához. Jelenleg egy átlagos magyar lakás energia felhasználása évente és négyzetméterenként 250 kW, míg Szlovákiában csak 130 kW – mondta Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium klíma- és energiapolitikai helyettes államtitkára. A lakás felújítási program – amely kiterjed majd az állami- és önkormányzati közösségi épületekre is – ezt csökkenti le drasztikusan. A támogatás a csökkenéssel áll majd arányban, de egyéb szempontokat is értékelnek majd a bírálók.
70 ezer új munkahely jöhet létre
A magyar kormány kezdeményezi az Európai Uniónak benyújtandó 2020-ig tartó Nemzeti Megújuló energia Cselekvési Terv leadási határidejének módosítását, és ezzel párhuzamosan a szakma, az önkormányzatok és a civilszervezetek részvételével széleskörű konzultációt indít a tervezetről – jelentette be Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímapolitikai helyettes államtitkára az egyeztetés sorozat első állomásán, Budapesten, a „Megújuló energiaforrások Magyarországon” című konferencián.
A Nemzeti Megújuló energia Cselekvési Terv javaslatát az előző kormányzat a közelmúltban tette közzé, meglehetősen rövid véleményezési időintervallummal. Így az eredetileg júniusi leadási határidőig nem valósulhatott meg a tervezet érdemi vitája. A kormány ezért az Európai Bizottsághoz fordult, hogy a Cselekvési Terv leadási határidejét 2010. szeptemberi időpontra módosíthassa. A kormány a zöld gazdaság fejlődését a bürokratikus akadályok lebontásával, egyszerűbb és gyorsabb eljárási rendszer kialakításával, a zöld közbeszerzés megvalósításával kívánja elősegíteni – ismertette a kormányprogram zöld iparra vonatkozó elemeit Bencsik János energiaügyi és otthonteremtési államtitkár, a konferencia házigazdája.
A megújuló energia részarányának a jelenlegi 6 százalékról 2020-ig minimum 13 százalékra történő emelésével, valamint a megfelelő technológiák kiválasztásával legalább 70 000 új munkahelyet teremthetünk – hangsúlyozta Olajos Péter helyettes államtitkár az alternatív energiák alkalmazásában rejlő gazdasági és foglalkoztatási lehetőségeket. A helyettes államtitkár emellett egy a lakosság, a gazdaság szereplői és az önkormányzatok számára is vonzó és kiszámítható zöld politika kialakítására tett ígéretet.
(MTI)
Orbán Balázs: Két út van előttünk















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!